Zuhant a forint
A sajtóban megszellőztetett konvergencia-program tervezet felbolydulást okozott a piacon. A később egy munkaanyag egy változatának minősített dokumentum ismertté válása után az euró jegyzése másfél óra alatt 278,70 forintig szaladt föl, majd 276,50-ig korrigált az árfolyam, dél tájban pedig 277,50 forint körül jegyezték az uniós pénzt. Délután az amerikai piacok nyitásával az euró nagy forgalomban ismét 279,50/70-ig szökött fel.
A délutáni gyengülésben kereskedők szerint regionális hatások – különösen a zloty esése – is szerepet játszottak. A forint a mostani szinteken fog mozogni, míg a konvergencia-program végleges változatát közzé nem teszik, és könnyen elképzelhető, hogy az euró jegyzése ismét áttöri a 280 forintos szintet – mondták kereskedők. A dollár délután 218 forint körül forgott, szemben a csütörtök délutáni 212,80/90 forinttal.
A forintpiacon az overnight kamat 6 százalékon állt délután, a hosszabb lejáratokon 10-15 bázisponttal emelkedtek a kamatok. Az állampapír-piacon a rövidebb lejáratokon 20 bázisponttal, a hosszabb futamidőkön pedig 15 bázisponttal mentek fel csütörtök délutánhoz képest a hozamok.
A pénteki napilapokban, illetve csütörtök este az Index internetes hírportálon megjelent – „a miniszterelnök környezetéből kikerült” – dokumentum alapján Magyarország 2009-ig biztosan nem teljesíti az euróbevezetés kritériumait.
Csak ötletelés?
Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató helyettese úgy véli a kiszivárogtatott konvergenciaprogram megint csak arra enged következtetni, hogy a kormánynak nincsenek kiforrott tervei még középtávra sem, csak ötletelés folyik, a program mögött nincs költség-haszon elemzés. Molnár a FigyelőNetnek bírálta, hogy a kiadási oldalon nem látszik semmi változás, és a költségvetést javító intézkedések továbbra is elmaradnak.
Ezzel szemben Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára a konvergencia tanács pénteki ülését követően kijelentette: a kormány a bevételek növelése terén meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek elengedhetetlenek a teljesítéshez, ezen kívül nem szükséges intézkedéseket hozni.
Molnár szerint a dokumentumban megjelölt deficitcélok nagyon alacsony növekedési adatokkal jönnek ki, így ennél – nagy valószínűséggel – csak jobb adatokat közölhet később a kormány a tervezettnél. Elképzelhető tehát, hogy a 2009-re tervezett GDP-arányos költségvetési hiányterv a megjelölt 3,2 százaléknál kedvezőbb lesz és az államadósság 70,4 helyett csak 65-64 százalék körül alakul.
A GKI vezérigazgató helyettese mindezek mellett úgy véli, az euró bevezetése csak akarat kérdése és akár 2010-ben is lehetne csatlakozni az eurózónához az állam kiadásainak jelentős csökkentésével – ezen a téren ugyanis még bőven lenne mit visszafogni úgy, hogy – egyes véleményekkel szemben – a lakosságra sem hárulna nagyon nagy teher Molnár szerint.
Pozitívum a reális mutatók közlése
Pozitívum, hogy a következő két évre reális mutatókat közöl a tervezet, középtávon azonban „homályba vesznek a részletek” – vélekedett az MTI-nek Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Bank elemzője. A programtervezetben megjelent reális számok javíthatják a kormány hitelességét, az azonban Nyeste szerint további bizonytalanságot okoz, hogy nem derül ki világosan, mikor tud az ország az ERM II. árfolyamrendszerhez csatlakozni.
Barcza György, az ING Bank elemzője szerint, nem biztos, hogy nagy hiba volt kihagyni a tervezetből a csatlakozás konkrét céldátumát, és inkább az oda vezető út részleteit meghatározni. Az elemző úgy véli az euró bevezetés dátumának meghatározása viszont korlátot szabhatna a következő választási kampány ígérgetéseinek.
A piacok negatívan reagáltak
Az MTI szerint a piacok negatívan reagáltak a megjelent tervezetre: a forint árfolyama több mint 1 százalékot gyengült a csütörtök délutáni szintjéhez képest, emelkedtek az állampapírhozamok és a piac visszaárazza a 8 százalék körüli kamatszintet.
Mérsékelt átalakítás
A tervezet alapján az látszik, hogy a kormány a radikális helyett ismét a mérsékelt átalakítást választotta, amivel elősegítheti ugyan a 2010-es országgyűlési választásokon való győzelmet, ugyanakkor veszélybe sodorja a gazdaság hosszú távú felzárkózását és azt kockáztatja, hogy Magyarország lemaradjon a régió többi országához képest – mondta Barcza György.
Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője annak a véleményének adott hangot, hogy a tervezet kiszivárogtatásával, a kormányzat a piacot kívánta tesztelni.
Nincs dátum
A konvergencia-programnak kötött formája van, s a program azokat az elemeket tartalmazza, amelyek szükségesek a maastrichti kritériumok teljesítéséhez, ezért a program nem adja meg az euró csatlakozás dátumát, így a konvergencia tanács pénteki ülésén sem tűzött ki dátumot – jelentette ki az ülés után Katona Tamás.
Növekvő infláció, csökkenő reálbér jövőre
A sajtóban megjelent dokumentum szerint a gazdasági növekedés drasztikus csökkenésével, 2008-ig növekvő államadóssággal, valamint a reálbér és a lakossági fogyasztás csökkenésével számol a kormány a konvergenciatervben. A munkaanyagban a kormány nem határoz meg céldátumot az euró bevezetésének időpontjára. A tervezet elismeri, hogy a bruttó államadósság – amely a maastrichti kritériumok értelmében legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) éves értékének 60 százaléka lehet – már tavaly is 62,2 százalék volt, és erre az évre 67,3 százalékot, 2007-re 70,9, az azt követő évre 72,2 százalékot jósol. A csökkenés a prognózis szerint 2009-ben kezdődhet meg, de akkor is csak 70,4 százalékra mérséklődik a GDP-arányos államadósság.
A lapok birtokába jutott anyag a következő két évben a gazdasági növekedés drasztikus visszaesésével számol: a bruttó hazai termék növekedése az idei 4-4,1 százalék után jövőre mindössze 2,1 százalékos lesz, de 2008-ra is csak 2,6 százalékra emelkedik, és 2009-ben éri el újra a 4,1 százalékot.
A munkaanyag 2007-ben 5,5 százalékos inflációt vár, 2008-2009-re pedig 3 százalékot. A tervezet szerint az idén még 2,5 százalékkal nő a lakossági fogyasztás, a reálbér pedig 3-4 százalékkal emelkedhet. Jövőre viszont a megemelt adó- és járulékkulcsok, az átmenetileg gyorsuló infláció, valamint a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások nyomán a reálbér 4 százalékkal, a lakossági fogyasztás akár 1 százalékkal is csökkenhet.
