Az illetékhivatalok APEH-ba történő integrációja akkor lehet eredményes, ha az párosul a jogszabályok szakszerű egyszerűsítésével, valamint az erőforrások ésszerű elosztásával – tudta meg a NAPI Gazdaság. Vélhetően a pénzügyi tárca is hasonló álláspontot képvisel, mivel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei illetékhivatal vezetőjének, Kiss Zoltánnak az információi szerint a közeljövőben teljeskörűen felülvizsgálnák az illetéktörvényt.
A lap információi szerint a tervezett módosítások egy részével a cégeket céloznák meg: bezárhatják például azt a kiskaput, melynek segítségével a cégek a nem lakáscélú ingatlanok üzletrészként történő megvásárlásával mentesülnek a 10 százalékos vagyonszerzési illeték megfizetése alól – mondta a lapnak Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. A magyarországi befektetők jelenleg az ingatlanügyletek projektcégbe történő szervezésével megússzák az illetékfizetést, ami jelentős, több tíz millió forintos megtakarítást jelenthet.
Információnk szerint hosszabb ideje folyik a vita a tárcánál arról is, hogy illetékkötelessé váljon-e a térítésmentes átadások intézménye. A kapcsolt vállalkozások esetén bevett gyakorlat, hogy az anyacég a leányvállalat finanszírozását tőkeemelés helyett például ellentételezés nélküli pénzmozgással oldja meg. Az ilyen tranzakció elvileg olyan, az ajándékozás intézményéhez hasonló egyoldalú ügyletnek minősül, de Földes szerint annak valódi célját és jellegét figyelembe véve nem volna szerencsés illetékkel sújtani.
A szakértők úgy vélik, hogy leginkább a jogszabályi környezet és az információhiány az oka annak, hogy az illetékhivatalok figyelmének központjában eddig inkább a magánszemélyek ügyei, illetve az eljárási illetékekkel kapcsolatos ügyletek álltak, és egyetértenek abban, hogy az APEH irányítása alatt megváltozhat ez a gyakorlat, mivel a szervezet jóval több céges információval rendelkezik.
