A kettő között is létezik azonban egy tartomány, amely alkalmas lehet a hétközna-pokban is hasznosítható távközlési jelek továbbítására – nagyjából 18 kilométeres magasságban. Ám míg a felszínen épületekre vagy oszlopokra, a kozmoszban pedig műholdakra erősített antennák sugározzák az adást, az ég és a föld között ehhez speciális lebegő objektumokra van szükség. Az ilyen felhők fölött cirkáló speciális repülőkön alapuló távközlési rendszerek fejlesztésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mérnökei is részt vesznek.
Repülõ platform. Olcsóbb a mûholdnál.
Az EU által is támogatott Capanina projekt keretében olyan megoldásokon dolgoznak a kutatók, amelyek a kötött infrastruktúrával nem rendelkező területeken is lehetővé teszik a televíziós műsorszórást, vagy internetszolgáltatást. Ennek érdekében napelemekkel működő lebegő szerkezeteket, úgynevezett nagy magasságú platformokat (high altitude platform – HAP) fejlesztenek. Ezeket a műholdak fellövéséhez képest olcsón, léghajókkal juttatják az égbe. A HAP emellett a szolgáltatások minőségét tekintve is felveszi a versenyt a földi és a műholdas rendszerekkel: egy platform nagyjából 60 kilométeres körzetet fedhet le a hagyományos ADSL-nél akár százszor gyorsabb internettel. Így egész városok felhasználóit szolgálhatja ki, az ilyen internet ráadásul bárhol, például mozgó járművekben is elérhető.
A nemzetközi kutatás magyarországi partnere, a BME híradástechnikai tanszékének munkacsoportja, Do Van Tien docens vezetésével a hálózati architektúrára dolgoz ki javaslatokat, de feladataik közé tartozik a hálózati erőforrás algoritmusok tervezése is. A kutatók a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdászaival is együttműködnek; velük Sopron környékén a sztratoszférában lebegő szerkezetekkel kapcsolatos gazdaságossági vizsgálatokat végeznek. Előzetes eredményeik azt mutatják, hogy a jelenlegi ADSL árakkal összehasonlítva versenyképes lehet a HAP közvetítésével létrehozható szélessávú kapcsolat.
