Nem a magyar részvénypiac volt a külföldi intézményi befektetők kedvence az idén. A fejlődő piacok májusi-júniusi vesszőfutása idején alaposan megremegtek a kezek, a kockázatosnak tartott és fair értékük alapján érdemi növekedési kilátásokkal már nem kecsegtető részvényekből és piacokról hirtelen távozott a tőke. A vezető részvényeknél az előző évek egyik legnagyobb növekedési sztoriját hozó Egisnél és a fundamentálisan a régió legolcsóbb bankrészvényének tartott OTP Banknál is jelentősen csökkent a külföldi intézmények részesedése.
Az Egisben 6,2 százalékponttal esett vissza a külföldi intézményi befektetők tulajdoni hányada a második negyedév során, a vételi oldalon elsősorban a hazai intézmények, kisebb részben magyar magánbefektetők álltak. Ennél még drasztikusabb az átrendeződés az OTP tulajdonosi szerkezetében. A 83,8-ról 72,6 százalékra csökkenő arány azt mutatja, hogy a külföldiek alaposan kitömték a magyar intézményeket és magánszemélyeket a bankrészvénnyel. A Gyurcsány-csomag által kedvezőtlenül érintett bank papírjai nem is tudtak komolyabb lendületet venni a júniusi visszaesés után, sőt, az árfolyam az utóbbi hetekben sűrűn benézett a 6 ezer forintos szint alá.
A külföldiek eladási szándéka a kisebb társaságoknál is érződött, itt azonban nem járt együtt árfolyameséssel a kiszállás. Az idei esztendő egyik nyertesének számító Rába esetében a befektetők már hosszabb ideje várják, hogy a gazdálkodásban mutatott fordulat fenntarthatóan nyereséges működéssel párosuljon. A gépipari papírok kurzusa április elején, meggyőző forgalommal ugrott 700 forint fölé, majd hetek alatt további 20 százalékkal izmosodott. Az újabb gyorsjelentés egyértelművé tette, hogy az idei első negyedévben látott tendenciák erősödtek fel, tulajdonosi átrendeződéshez vezetve. A hazai intézmények részéről jelentkező vételi aktivitást külföldi intézményi eladók elégítették ki, bár a magasabb árszinteken már a hazai magánszemélyek is szívesen értékesítettek.
A külföldi intézményi befektetők szemlélete mindenképpen meghatározó az adott régió, ország vagy egyedi részvények megítélése szempontjából. Hosszú éveken át a Budapesti Értéktőzsdén egyértelmű külföldi hegemónia uralkodott az árfolyammozgások irányát illetően, és a blue-chipek között most is nehezen képzelhető el olyan szárnyalás, amely mögött nem áll (legalább részben) külföldi intézményi befektetők részéről jelentkező vételi aktivitás. A kisebb társaságok esetében viszont továbbra is várható, hogy a céget jobban ismerő hazai alapkezelők értékítélete alakítsa a piaci mozgásokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
