Még nem volt útlemondásunk, de több olyan, tengerentúli repülőjegyet kereső utasunk is akadt, aki kérte, hogy ne Londonban kelljen átszállnia – a szegedi légi utazási iroda munkatársa nagyjából ennyit érzékelt a brit főváros légi forgalmát múlt héten megbénító terrorfenyegetésből. Ez az interkontinentális viszonylatokban utaztató többi hazai irodát sem rázta meg, legtöbbjüknél szintén átmenetinek gondolják a jelenséget. „Ha egy légitársaság gépeivel gondok vannak, az utasok egy ideig kerülik a céget, mint a forró kását. De ez sem hosszabb két-három hétnél” – említ egy hasonló helyzetet egy másik utazásszervező. Nem számít tartós piaci hatásra Déri Tamás, a Tensi Holiday vezetője sem, ám arra igen, hogy a reptéri ellenőrzés az eddigieknél szigorúbb lesz. „Nem is szigorról van szó elsősorban, hanem az eddigi szabályok alaposabb érvényesítéséről” – mutat rá. A londoni Heathrow-n egyébként e hét elején a legmagasabb fokozatról eggyel mérsékelték a terrorkészültségi szintet, így kisebb kézitáskák már felvihetők a fedélzetre, de például a laptopok és a folyadékok – az anyatej, a csecsemőtápszer és a létfontosságú cseppfolyós gyógyszerek kivételével – száműzetésben maradnak.
A Londoni Heathrow. A fokozott biztonsági intézkedések lassítják a repülõtéri forgamat.
LÉGELHÁRÍTÁS. A reptéri biztonsági eszközök és folyamatok várható átalakulása vélhetőleg nem tölti majd el örömmel a légitársaságokat. Különösen érvényes ez a fapados cégekre, amelyek gyors fordulókkal igyekszenek minél hatékonyabban kihasználni repülőiket. A sikeres múlt heti londoni terrorelhárító akció máris sokuknak okozott konkrét veszteségeket, és nem csupán az olyan óriások kényszerültek járatok törlésére, mint a British Airways vagy a Virgin: volt olyan nap, amikor a Ryanair járatainak ötöde, az EasyJet gépeinek csaknem harmada nem tudott felszállni. A Ryanair vezetése közleményben kelt ki a szerinte eltúlzott biztonsági intézkedések ellen, majd azzal vádolta meg az egyebek mellett Heathrow, Gatwick és Stansted repülőtereket üzemeltető BAA Plc.-t, hogy képtelen úrrá lenni a helyzeten.
Miközben a British Airways is hasonló kritikával illette a BAA-t – amely válaszul azzal fenyegette meg a légitársaságokat, hogy a szabályok ellen vétőket kitiltja Heathrow-ról – a magyar fapados cég egyelőre nevethet a markába. A WizzAir ugyanis a nem a BAA kezelésében lévő Luton repülőteret használja, talán az egyetlen olyan londoni bázist, amely nem kapacitásai határain üzemel. „Noha naponta 10-15 gépünk fordul meg Londonban, a WizzAir egyetlen járatát sem törölte, és nem is készül ilyesmire” – közölte a Figyelővel Kázmér Natasa, a légitársaság kommunikációs vezetője. Persze a biztonsági intézkedések a magyar cégnél is okoztak fennakadásokat, előfordultak többórás késések, de ezeket az utasok fegyelmezetten viselték. A szóvivő elismerte, hogy a jelenlegi általános biztonsági intézkedéseknél szigorúbb játékszabályok bevezetése nem tenné könnyebbé a 30-40 perces fordulóköröket preferáló WizzAir életét. Találgatni azonban nem akart, mivel úgy vélte, a változtatások mikéntjéről egyelőre semmilyen konkrétum nem tudható.
VESZÉLYES ÉVSZAKOK. „Miután értesültünk a londoni eseményekről, mind helyi, mind regionális szinten felkészültünk az esetleges lemondásokra” – tudtuk meg Kocsis Máriától, a Budapest Marriott Hotel marketingigazgatójától. A főként az Egyesült Államokból érkező turistákat fogadó fővárosi szálloda üzletmenetében azonban eddig nem történt változás: valamennyi vendégük megérkezett, jóllehet ilyen és ehhez hasonló esetekben a vendégnek nem kell állnia a foglalás lemondásának költségeit.
Az amerikai turistáknál ijedősebbnek bizonyultak az amerikai piacok: megugrottak a hosszú távú kamatok, a légitársaságok részvényei pedig mélyrepülésbe kezdtek. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint mindez nem meglepő: a terrorfenyegetettség általános mumusa a piacoknak. Az amúgy is ijedős befektetők 2001. szeptember 11. óta erre különösen érzékenyek. „Mintha a dolog mindenkit érintene, miközben szerencsés esetben senkit sem érint” – véli Török Zoltán, aki az átmeneti riadalom után nem számít a pénz- és tőkepiacokat befolyásoló hosszabb távú hatásra.
