Robbantott az OTP
Ismét rekord- nagyságú, 46,7 milliárd forint konszolidált, adózott nyereséget ért el az OTP Bankcsoport 2006 második negyedévében. Részletek >>
Bár továbbra is az OTP Bank dominálja (durván 70 százalékban) a bankcsoport eredményszámait, a kelet-közép-európai leányvállalatok egyre növekvő súlyt képviselnek a portfólióban (a második negyedévben például a teljes adózott nyereség 11,5 százalékát adták a külföldi érdekeltségek). A csak idén elnyert új OTP-leányok következő évekbeli hozzájárulása már több tízmilliárd forintra tehető az anyabank számításai szerint, és ez a Gyurcsány-csomag eredményrontó hatását is képes lesz már kompenzálni.
Öt plusz egy
A terjeszkedési ütem mindenesetre idén mintha felgyorsult volna: az év elejétől kezdve négy új bankot már biztosan magáénak tudhat a csoport: a Zepter, a szerbiai Kulska banka, az ukrán Raiffeisenbank Ukraine és az orosz Investberbank vételi tranzakciója még ősszel, de legkésőbb a negyedik negyedévben lezárul. Ezen kívül négy héten belül aláírhatják a szerződést Montenegró vezető kereskedelmi bankja, a Crnagorska Komercijalna Banka (CKB) megvételéről, és nyitott kérdés még a román CEC takarékpénztár is, amelyre augusztus 31-ig kell benyújtania a két döntősnek – az OTP-nek és a görög Ethniki Trapeza banknak – a végső ajánlatát.
A célkeresztben lévő bankok közül kétségtelenül a román CEC a legnagyobb falat, amely, mint Wolf László alelnök fogalmazott „nagyon beleillene a képbe, de nem bármilyen áron”. Ez a hozzáállás egyébként az eddigi akvizícióknál is megmutatkozott, több ízben ugyanis azért szállt ki az adott bankért folytatott versenyből az OTP, mert az általa reálisnak tartott vételárért már nem volt megvásárolható.
Mindenesetre akár sikerül jó pénzért hozzájutni a CEC-hez, akár nem, pusztán a többi új szerzeménnyel is ígéretes piacokra lépett az OTP. A menedzsment tervei szerint reális cél, hogy a szerb, orosz és ukrán piacokon 3-5 éven belül ötszázalékos részesedést érjen el a bankcsoport, és a befektetett tőkére vetített megtérülés (ROIC) elérje a 15 százalékot. Montenegrót szintén jó befektetési terepnek tartják kedvező makrogazdasági helyzete, jó költségvetési pozíciója és euróhasználata miatt.
Újabb kiszemeltek
Wolf László megfontolt árajánlatokat ígért.
Ami a további esetleges bankvásárlásokat illeti, Wolf László igyekezett oszlatni a homályt, mondván, nem ugranak mindenre úgy, ahogyan az a sajtóhírekből kitűnik. Ukrajnában például – bár tárgyaltak – mégsem vesznek második bankot (a TAS Investbankot), ehelyett inkább az organikus növekedést választják a Raiffeisen Ukraine bankon keresztül.
A bulgáriai újabb akvizíciók híre már megalapozottabb: az OTP a mintegy 500 millió euró mérlegfőösszegű DZ Bank iránt érdeklődik, amely – a DSK mellett – erősítené a bank ottani pozícióját. Természetesen a történet nem lefutott, négy-öt bank van versenyben, és minden bizonnyal a kínált ár lesz a döntő tényező.
Az OTP ugyanakkor nem kizárólag keletre vagy a Balkánra figyel, de nyugati irányba is szívesen kitolná birodalmának határait. Az osztrák Bawag-sztori ilyen szempontból érdekes, és nem is minden alapot nélkülöző. Nem tekintik prioritásnak, de „ha a szomszédos országban egy ilyen nagy méretű bankot eladnak, s lehetőség volna nagyon kedvező feltételekkel megszerezni, nem tehetjük meg, hogy meg sem nézzük a lehetőséget” – fogalmazott Wolf László. Látni kell viszont, hogy a Bawag iránt nagyon sok bank érdeklődik, és az árazásnál figyelembe kell venni a piac növekedési lehetőségét – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Ausztriában ugyan van növekedés, de a kelet-közép-európai piacokhoz képest jóval kisebb.
Miből fizetik ki?
A már aláírt akvizíciók és a montenegrói CKB megvásárlását részvényfelhígulással nem járó kibocsátásokból fedezni tudja az OTP Bank – derült ki -, ami azt jelenti, a saját részvények felhasználása mellett úgynevezett innovatív alárendelt kölcsöntőkével finanszírozzák a vételeket. Spéder Zoltán alelnök elmondta: folyamatban van az összesen legalább 1,2-1,3 milliárd eurót kitevő idei tranzakciók előkészítése. A partnereket kiválasztották, már az ügyletek részleteit, időzítését egyeztetik.
Ha a román CEC is összejön, akkor annak megvételét nagy valószínűséggel részvénykibocsátással lehet majd finanszírozni. A pótlólagos tőkeigény rövid távon hígulást eredményezne az egy részvényre jutó nyereségben (EPS-ben), de Spéder Zoltán szerint középtávon már jelentős hozzájárulást hozna. Ha sor kerül a kibocsátásra, a hígulás mértéke 5-6 százalék körüli lehet, de nem a korábbi stratégiai tervhez képest, hanem a megszorító csomag és az akvizíciók hatásával korrigált eredményhez viszonyítva – mondta.
A menedzsment tehát nem tart attól, hogy az újabb akvizíciók, és különösen a legnagyobb falatnak számító CEC bekebelezése rontana a bank és a bankpapír befektetői megítélésében, mert mint Spéder Zoltán hangsúlyozta: ha van jó befektetési lehetőség, amelynél garantált az, hogy legalább ugyanannyi profitot hoz az új részvényekre, mint a meglévőkre, akkor az eladható a befektetőknek.
