Nagy figyelmet fordít Virág László, a debreceni repülőteret üzemeltető társaság ügyvezetője a pontos szóhasználatra. Ügyel arra, hogy hangsúlyozza: az Airport Debrecen Kft. nem „vidéki”, hanem „regionális” repteret tart fenn a cívisvárosban. A jelzők megkülönböztetése korántsem indokolatlan, a magyarországi regionális repülőterek ugyanis végleg szakítani szeretnének azzal a beidegződéssel, hogy Budapest mögött csak a „második, vidéki vonalat” képviselik. „A napokban készült el egy felmérésünk, amely szerint a 120 kilométeres körzetben lakók a legszívesebben Debrecenen keresztül utaznának, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Romániában vagy akár Ukrajnában élnek” – mondja Virág László.
Csaknem ugyanerre a gyűjtőterületre koncentrál azonban a romániai Nagyvárad is, amely így Debrecen legerősebb versenytársa lehet.
Békéscsabai reptér-építés. A leszállópálya már fogadásra kész.
NYÍLÓ ÉGBOLT. Debrecen, jelenleg az Európai Unió határán fekvő városként előnyben van, helyzete azonban a közösség januárra tervezett újabb keleti bővítése után gyökeresen megváltozik (lásd a keretes írást). A fapados cégekért verseny indul, hiszen terjeszkedésüket a bürokratikus akadályok leomlása megkönnyíti. Így jövőre várhatóan „megszállják” Romániát és Bulgáriát is.
Keleti szomszédunk egyelőre csak korlátozott mértékben kapcsolódott be az európai fapados piac vérkeringésébe, bár a Bukarest melletti Baneasa repülőtér már szép forgalmat generál, és a Ryanair ottani megjelenését hónapok óta rebesgetik. A SkyEurope és a Wizz Air már jelen van a piacon, és jövőre több uniós várost is összekötnek Romániával. Jellemző a keresletre, hogy a Wizz Air napokban beindított Budapest-Marosvásárhely járata – Kázmér Natasa kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint – már az első gépeknél is 70 százalék feletti telítettséget ért el. Románia nagy piaci potenciállal rendelkezik, összesen 19, földrajzilag egymást jól kiegészítő nemzetközi regionális repülőtere van.
Magyarországon egyébként Ferihegyen kívül jelenleg csak Debrecen és Sármellék rendelkezik hasonló minősítéssel (vagyis nagyobb gépek fogadására alkalmas infrastruktúrával, és ezzel párhuzamosan nem csak ideiglenes határnyitási lehetőséggel, hanem állandó határátkelőhellyel is). „Sokan járnak külföldre dolgozni, rokonokat látogatni vagy nyaralni, és ma még inkább a buszozást választják, mivel a fapados repülés nem annyira elterjedt, mint az unióban. Őket szeretnénk átszoktatni a repülésre” – mutat rá a lehetőségekre Kázmér Natasa.
Légi bürokrácia
Igazi verseny ma azért nincs a határ menti repülőterek között, mert Románia még nem tagja az uniónak, így a légitársaságok csak az országok közötti kölcsönös légügyi egyezmények keretében indíthatnak külföldi járatokat. Ez korlátozza a fapado-sok terjeszkedési lehetőségeit, hiszen például a szlovákiai bejegyzésű SkyEurope romániai és bulgáriai járatnyitásához az érintett országok hatóságainak a céget erre a célra hivatalosan ki kell jelölniük. A Wizz Airnek már van egy Zágráb-London járata, ennek indítását az tette lehetővé, hogy az angol hatóság a céget kijelölte. Az EU-n belül az úgyneve-zett nyitott égbolt egyezmény alapján viszont minden uniós bejegyzésű légitársaságnak szabad bármely két repülőtér között járatot indítani. Így indulhatnak el például jövőre a Sky Europe Bukarest-Róma, vagy a Wizz Air Marosvásárhely-Barcelona járatai.
ALTERNATÍVÁK. Bukarest után a temesvári Románia második legnagyobb forgalmú repülőtere, tavaly már félmilliónál is több utast szolgált ki, Arad pedig ígéretes fapados célponttá válhat. A Wizz Air például januártól Arad-Milánó (Bergamo) járatot is indít. Szeged és Békéscsaba repülőtere nemzetközivé fejleszthető, és az építkezés el is kezdődött, a közeljövőben azonban a környék lakosainak még inkább Arad vagy Temesvár szolgálhat alternatívaként Feriheggyel szemben. Szeged és Arad könnyen válhat olyan „kettős célponttá” a fapados térképen, mint Malmö és Koppenhága, vagy Katowice és Krakkó.
Igaz, a SkyEurope eddig más megközelítéssel kapcsolta be hálózatába a magyar vidéket. „Napi három buszunk jár a Debrecen-Nyíregyháza-Budapest útvonalon, ezen tavaly szeptembertől júliusig több mint ezer utast szállítottunk, Szeged-Budapest között pedig körülbelül 500 utast viszünk havonta” – mondja Hegedűs Judit szóvivő. A társaság ugyanis inkább Ferihegy infrastrukturális előnyének kiaknázásában bízik. „Folyamatosan vizsgáljuk az új repterek bevonásának lehetőségét, de egyelőre konkrét terv nincs ez ügyben” – válaszolta a szóvivő a Figyelőnek a határ menti romániai repülőterek bevonására vonatkozó kérdésére.
