Hazai kockázatok
Az Egis összességében nagyon ígéretes jelentést tett közzé, és valószínűsíthető, hogy a kedvező környezeti tényezők fennmaradásával képes lehet tartani ezt a dinamikát. Furcsa, hogy míg a FÁK piaca egyre stabilabbá válik, az eddig biztonságosnak hitt hazai
terep kicsúszhat az Egis lába alól.
A hazai piac kockázatai elsősorban a megszorítások miatti intézkedéseket takarja, mivel a július 1-jétől életbe lépő árcsökkentések mellett valószínűleg még további kedvezőtlen lépések is váratnak magukra. Természetesen az Egis próbálja a kockázatokat kiküszöbölni,
ezért is használja fel 2,2 milliárdos adókedvezményét a 2006 októberétől kezdődő három üzleti évben.
Mindezzel együtt az Egis jövedelmező és gyorsan fejlődő vállalat marad és ezt ezzel a negyedévével kétségkívül alátámasztja. A piac már az elmúlt hetekben is helyesen látta ezt, és július közepe óta 10 százalékos árfolyamemelkedést ért el a vállalat. A gyorsjelentéssel
ez tovább fog folytatódni, és az üzleti év végére valószínűsíthető a 35 000 forintos szint elérése.
A Richterhez hasonlóan kimagasló negyedévet produkált az Egis is: az árbevétel tekintetében „csak” 3 százalékkal jobb a várakozásnál, míg üzleti szinten 8,1 százalékkal, nettósítva pedig 8,8 százalékkal haladja meg az elemzői konszenzust a gyógyszercég eredménye. Minden piac jól ment A 69 millió dolláros export 36 százalékos növekedést jelent, ami természetesen elsősorban a FÁK-piacoknak köszönhető. Oroszországban másfélszeresére (26,8 millió dollár) nőtt a bevétel, aminek közel egyötöde származott a népjóléti program eladásaiból. Megjegyzendő azonban, hogy 3-4 millió dollár előrehozott vásárlásként tekintendő, ezért a következő negyedévben ennyivel kevesebbel kell számolni az orosz piacon. Ukrajnában 25 százalékos, az egyéb FÁK-országokban 73 százalékos volt a növekedés üteme is. Örvendetes, hogy az ezt megelőző két negyedév stagnálása (2, illetve 5 százalékos növekedés) után a KKE-országokban most 24 százalékos gyarapodást láthatunk, ami egyébként rekord bevételnek számít ebből a régióból. Kiemelendő a romániai 52 százalékos bővülés, ami 4,3 millió dolláros értéket jelent a teljes KKE-export 23,1 millió dollárhoz képest. Fellendült az eddig igen erősen hanyatló nyugati országokban, ahol harmadával nőtt a forgalom 3,4 millió dollárra, és végre felélénkült a hatóanyagok kivitele is (22 százalékkal 7,9 millió dollárra). Javult a költséghatékonyság Mindezek alapján az üzleti eredmény 3,7 milliárd forint volt, amit a 822 millió forint rekord pénzügyi eredmény – a főként 670 millió forintos osztalékbevétel miatt – 4,5 miliárd forintos adózás előtti eredmény jelent. A negyedévre elszámolt 533 millió forintos
A szinte teljeskörű exportdinamika, a költségek relatív visszafogása, és a rekord osztalékbevétel segítették az Egist. A 22 milliárd forintos árbevétel 30 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket, az eredménynövekedés mértéke üzleti soron 83 százalékos (3,7 milliárd forint), nettó szinten pedig 73 százalékos (4 milliárd forint).
Az Egis remekül teljesített piacainak szinte minden szegmensében, nem csoda tehát, hogy az amúgy sem túl pesszimista konszenzust ennyivel felülmúlta. Belföldön ugyan a megszorítások által kierőszakolt árcsökkentések a forgalomszűkülést jelentettek a negyedév második felében, ám a 7,4 milliárd forintos bevétel így is 9 százalékos növekedést hozott. Az árcsökkentések nyomán a gyógyszerek átlagos árszínvonala 3 százalékkal csökkent.
Előrelépés történt a közvetlen költségek terén is, ahol az egy évvel ezelőtti bázishoz képest 2,2 százalékponttal valóban nőtt a fedezeti hányad (63 százalékra), ám itt jegyzendő meg, hogy az ezt megelőző négy negyedév 64,3 százalékos átlagához képest ez visszaesést jelent. A közvetett költséget viszont nem tudták annyira visszafogni, ám ez főleg az értékesítési költségek 39 százalékos növekedésének tudható be, ami a piacbővülés mellett nem meglepő fejlemény.
adó sem mondható kiemelkedően soknak, így adódott a 4 milliárd forintos nettó eredmény.
