Megérteni a politikát – saját bevallása szerint – bonyolult feladat a magyarnak, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy könnyen kialakítsa saját álláspontját politikai kérdésekben – derül ki a TÁRKI 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatából.
A politika iránti érdeklődés a vizsgált országokban érdekes szórást mutat, a mediterrán országokban sokkal kevésbé foglalkoznak az emberek a politikai kérdésekkel, mint például Észak-Európában. Magyarországon 10 emberből csupán 4 érdeklődik „eléggé” vagy „nagyon” az iránt, hogy mi zajlik ma az országban, míg például a görög, a spanyol vagy a portugál emberek közül 10-ből még 3-at sem izgat fel a téma. Némiképp kakukktojásnak tűnhet Csehország, ahol 10-ből csupán 2-en figyelnek a politikára. Északabbra haladva viszont egyre emelkedik a politika vonzereje. Ukrajna kiemelkedő helyezése valószínűleg aktuálpolitikai indíttatású.
Magyarországhoz visszatérve: az országos átlagnál kevésbé érdeklődnek a politika iránt a 40 év alattiak, valamint az észak-alföldi lakosok és az alapfokú végzettségűek. Ezzel szemben a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek és a Közép-Dunántúl lakosai azok, akik a legnagyobb érdeklődést tanúsítják a politika iránt.
Minden tizedik magyar felnőtt gondolja úgy, hogy számára a politika annyira bonyolult, hogy már nem is érti, hogy miről van szó. Ehhez képest igencsak meglepő, hogy a magyarok 47 százaléka könnyen alakítja ki politikai állásfoglalását.
A vizsgálatban részt vevő 24 országhoz képest Magyarországon a németekkel, osztrákokkal és izlandiakkal karöltve alacsony azok aránya, akik nehezen alakítják ki saját álláspontjukat e téren (az emberek negyede-ötöde vélekedik így). Legkevésbé a francia lakosok boldogulnak önállóan politikai kérdésekben, náluk 10-ből 6 csak nehezen képes önállóan állást foglalni politikai ügyekben.
