Huszonnégy órán belül, viharos gyorsasággal zajlott le a főigazgató-váltás a múlt héten az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) élén. Takács Zoltán, a szervezet vezetője azt követően nyújtotta be lemondását, hogy a szakminiszter, Molnár Lajos bejelentette: azonnali, 10 százalékos létszámleépítést kell végrehajtani a mentőknél, s külön kell választani a betegszállítást a sürgősségi ellátástól. Takács döntése meglepte a minisztériumot, merthogy az elmúlt hetekben éppen ő volt az, aki a szervezet fejlesztési koncepcióját kidolgozta. A főigazgató azonban utólag azzal érvelt, hogy elbocsátásról nem volt szó, s a megszorítások miatt veszélyben látta a szolgálat működését.
Ma az összes betegszállítás 60 százalékát az alternatív szolgáltatók látják el, s csak 40-et az Országos Mentõszolgálat.
Lapzártánk idején még nem volt világos, hogy a betegszállítástól végleg és teljes mértékben igyekszik-e megszabadulni az OMSZ, vagy egy ideig még, ahogy kapacitásuk engedi, az állami mentők is végeznek ilyen feladatot. E tevékenységük ugyanis eddig elég hangsúlyos volt, mivel 2005-ben a 2,2 millió ellátás közül 1,5 millió tartozott ebbe a körbe. A miniszter, értesüléseink szerint az államháztartás helyzetére tekintettel, takarékossági okból rendelte el a létszámleépítést, amelyet vélhetően azért kapcsolt össze a struktúraváltással, azaz a betegszállítási feladatok leadásával, mert kevesebb emberrel a szolgálat nyilvánvalóan képtelen a betegszállítást az eddigi színvonalon ellátni. Egy nappal később, Takács lemondását követően, Molnár Lajos némileg módosított álláspontján. Már nem azonnali, hanem fokozatos leépítésről beszélt, s kijelentette, hogy az így nyert megtakarításokat az állam nem vonja el, azokat a sürgősségi ellátás fejlesztésére fordítják. Megnevezte az új főigazgatót is: amíg nem írnak ki új pályázatot a tisztségre, a feladatot Gorove László, az eddigi főigazgató-helyettes látja el.
ZÁRT KASSZA. Az OMSZ-t érintő profiltisztítás váratlanul érte a szakmát, a kórházakat, de még a magánszolgáltatókat is. A szektor egyes szereplői a piacosítás hátterében azt sejtik, hogy az egészségügyi kormányzat kedvezni kíván a magánszolgáltatóknak, hiszen azzal, hogy az állami mentőszolgálatból kiszervezik a betegszállítást, az alternatív szállítók előtt nyílik meg a terep. Mikola István, a Fidesz-kormány volt egészségügyi minisztere a döntés hallatán aktivizálta magát, s kijelentette: „Piaci előrenyomulás látszik a betegszállítás területén, a döntéshozók egy része is érdekelt azokban a betegszállító magáncégekben, amelyek most terepet akarnak nyerni”. Másfelől viszont Mikola elismerte, hogy az Orbán-kabinet is foglalkozott a mentés és a betegszállítás kettéválasztásával. Ám azt szerinte tervezetten és fokozatosan készültek végrehajtani, nem pedig derült égből villámcsapásként, mint most a Gyurcsány-kormány. Érvelése szerint a betegszállító kapacitás nem számolható fel egy mozdulattal, mert akkor a tömegbaleseteknél nem lesz, aki a sérülteket az ellátás helyére vigye.
A magánszolgáltatók mindenesetre ugrásra készen várják, hogy tisztázódjanak a feltételek, milyen módon, milyen finanszírozási feltételekkel vehetnek részt a jelenleginél nagyobb mértékben a betegszállításban. (Ma az összes betegszállítás 60 százalékát az alternatív szolgáltatók látják el, s csak 40 százalékot az OMSZ.) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) jelenleg 46 magánszolgáltatóval áll szerződésben, ám „ha a mostani kilométerpénzek maradnak érvényben, összeomolhat a betegszállítás” – érvelt Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének elnöke. Az OEP ugyanis alulfinanszírozza ezt a tevékenységet, messze a piaci árak alatt fizet, kilométerenként 80-95 forintot. A Figyelő megkeresésére a szaktárca, illetve az OEP is azt közölte, hogy zárt a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására szolgáló kassza, s ezen belül a mentés és a betegszállítás kerete is. A költségvetésben mentésre 18,85 milliárd forint, betegszállításra 6,28 milliárd forint áll rendelkezésre. A magánszolgáltatókkal havi fix összegre köt szerződést az egészségbiztosító, s teljesítményalapon finanszíroz, azaz a megtett hasznos kilométerek alapján. Hasznos kilométernek pedig az minősül, ha beteget szállít a jármű, tehát az már nem, amikor visszafelé üresen fut. Arról, hogy növekedhetnek-e a jövőben a kilométerpénzek, s egyáltalán több pénz kerülhet-e a betegszállítási kasszába, a parlamentnek kell döntenie. A gyógyító-megelőző kasszák közötti átcsoportosításra pedig az egészségügyi és a pénzügyminiszternek együttesen van lehetősége.
VIP SZOLGÁLTATÁS. „Ha úgy adódik, a jelenleginél nagyobb kapacitással is részt tudunk venni a betegszállításban, hiszen 72 jól felszerelt mentőautónk közül mindössze 22-re kötött szerződést a cégünkkel az OEP” – ígéri Minich Károly, a Samaritanus Mentőszolgálat ügyvezető igazgatója. A mai 22 mentőautó havonta mintegy 6 ezer beteget fuvaroz. A cég ezzel a fővárosi magán-betegszállítói piac 60 százalékát fedi le, ám az OEP-együttműködés így is csak nullszaldós. A Samaritanus Mentőszolgálat vezetése egyéb üzleti szerződések révén – például kórházakkal kötött kontraktusok, diplomáciai testületeknek végzett szolgáltatások, rendezvények helyszíni egészségügyi biztosításával, külföldiek hazaszállításával vagy magyarok külföldről történő hazahozatalával – teszi nyereségessé a vállalkozást. Ezekért már kilométerenként 130-140 forintot számol el. Minich Károly szerint a magánszolgáltatók akkor tudnak az eddiginél nagyobb szerepet betölteni, ha az OEP feloldja a kapacitás plafonját.
Az alternatív szolgáltatók térhódításával a betegeknek nem kell attól tartaniuk, hogy automatikusan a zsebükbe kell nyúlniuk. Ha a kórház vagy az orvos kitölti részükre a kocsiutalványt, s rendelkeznek egészségbiztosítással, a magán-betegszállítók a jövőben is ingyen hozzák-viszik őket. A piaci árat akkor kell megfizetniük, ha maguk rendelnek szállítást, például azért, hogy egy előjegyzett drága orvosi vizsgálatra odaérjenek. Ilyenkor a fővárosban az egyik szomszédos kerületből a másikba körülbelül 2500 forint a viteldíj, de még a legtávolabbi pontra is elviszik a beteget (Budapest közigazgatási határán belül) 4500 forintért. A beteg ilyenkor VIP szolgáltatást vásárol, merthogy a járműben a megrendelt időben egyedül őt szállítják.
Lehetséges megoldásként felmerült, hogy a kórházak is saját mentőszolgálatot működtessenek. A miniszter felajánlotta, hogy akár ingyenesen vagy minimális térítési díj ellenében átvehetnek az OMSZ-től járműveket, ám a fekvőbeteg-intézmények nem sietnek élni ezzel a lehetőséggel. „Teljesen váratlanul jött ez a bejelentés” – közölte a Figyelővel Varga Ferenc, a Siófoki Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség alelnöke. „Ahány település, annyiféle megfontolás!” – tette hozzá, előrevetítve, hogy a kórházak saját hatáskörben, a helyi feltételeket és igényeket mérlegelve döntenek majd arról, bekapcsolódnak-e a betegszállításba. Ma ugyanis, ritka kivételtől eltekintve, a legtöbb kórház nem működtet saját mentőparkot, hanem az Országos Mentőszolgálat és az OEP-el szerződésben álló magánmentők szolgáltatásait veszi igénybe. A betegszállítási feladatok ellátásáról semmiképpen sem dönthetnek önállóan, csakis az önkormányzatokkal együtt. A jármű beszerzése és üzemeltetése ugyanis fenntartási költségként számolható el, azaz a fenntartó (vagyis többnyire a helyi közigazgatás) feladata. „Egyébként azért is óvatosak az intézmények, mert a vezetők örülnek, ha a jelenlegi szűkös finanszírozási körülmények között szakmailag és gazdaságilag stabilan tudják tartani a kórházakat, nem hogy egy, a profiljukba szorosan nem illeszkedő, s pluszkiadásokat igénylő, bizonytalan szolgáltatást bevállaljanak” – magyarázza a Siófoki Kórház főigazgatója. Mindazonáltal Varga Ferenc úgy véli, az átszervezés akár javíthat is az ellátás minőségén, mivel a betegeknek nem kell órákat várakozniuk, vagy rossz műszaki állapotú autókban zötykölődniük. „Jó lehetőség lesz a kulturált betegszállítás biztosítására” – bizakodik.
Ennek mikéntjéről lapzártánk idején is egyeztet a szaktárca a fekvőbeteg-intézményekkel, a magánszolgáltatókkal és a Fidesz Mikola István vezette szakértői stábjával.
