Budakalász és a Szentendrei sziget között már száraz lábbal is át lehet kelni a Dunán – az ideiglenes pontonhidat persze csak a hídépítők vehetik igénybe. Az ártéri fák kivágása után a leendő út nyomvonala is körvonalazódik. A környékbeli nyaralók tulajdonosai mintha belenyugodtak volna abba, hogy a budapesti körgyűrű északi átkelője itt épül meg. Néhány házat eladásra kínálnak, a többség pedig azért folytat utóvédharcot, hogy legalább zajvédő fal óvja eddig kies és csendes birtokukat a várható forgalomtól.
HIVATALOS MAGYARÁZKODÁS. A létesítmény átadása azonban egyre távolabbra tolódik ki. A munkaterület júliusi bejárásakor Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter ugyanis bejelentette, hogy az új hídon 2008 augusztusában guríthatják át a hordót. Vagyis az építkezés megkezdése óta eltelt négy hónap alatt máris sikerült nyolc hónapos csúszást felhalmozni. A miniszter társaságában lévő Demszky Gábor főpolgármester a nyilvánosság előtt nem fűzött kommentárt a kedvezőtlen hírhez. Sokat nem is tehet a gyorsításért, mivel a híd teljes mértékben állami beruházás. Bár a kormánnyal jó a kapcsolata, ráadásul Kókával egy pártban politizál, nem tud annál többet tenni, mint hogy továbbra is részt vesz az építkezéssel kapcsolatos egyeztetéseken. „Ám ez vélhetően kevésnek bizonyul ahhoz, hogy a főváros életében létfontosságú átkelő az eredeti határidőre elkészüljön” – erősítette meg lapunknak a főpolgármester.
 |
Névbörze
Az összesen 62 milliárd forintba kerülő északi M0-ás hídberuházás valójában öt átkelőt foglal magában, de az összefüggő hídlánc természetesen egy nevet kap. A névadásra a napokban írtak ki ötletpályázatot. A hazai internetes szubkultúra humorára utal, hogy egy darabig Chuck Norris, a B kategóriás amerikai akciófilmek sztárja vezette a listát. Amikor erre nemzetközi hírügynökségek is felfigyeltek, egy éjszaka alatt (nehezen követhető módon) több tízezerrel ugrott meg a Szent Korona elnevezésre kattintók száma. Az eddig befutott több mint ötszázféle elnevezési javaslat között előkelő helyen szerepel Pató Pál úr. Elvégre már a kilencvenes évek elején, a körgyűrű déli hídjának átadásakor megígérték, hogy azonnal hozzáfognak ehhez a halasztást nem tűrő beruházáshoz, de ezt követően négy kormány gondolta úgy: Ej, ráérünk arra még! |
|
|
|
|
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) első embere a tavaszi árvízre és a híd építése ellen indított elhúzódó perekre hárította a felelősséget a csúszásért. Csakhogy szakemberek szerint a magas vízállás számlájára legfeljebb egy-két hónapnyi késés írható, a bíróságok pedig kimondták, hogy a folyamatban lévő pereknek halasztó hatályuk nincs, azoktól nyugodtan folyhatnak a munkálatok. Igaz, a budakalászi önkormányzat által benyújtott kereset kétségkívül hátráltatta a beruházást. A 2005 elején elkezdett közbeszerzési eljárás szokás szerint fél év alatt, azaz már tavaly nyáron lezárulhatott volna, ám a település, elkerülő utat kérve, megtámadta az építési engedélyt, s a bíróság a per tartama alatt nem járult hozzá az építkezés elkezdéséhez. Tavaly ősszel a minisztérium és az önkormányzat kiegyezett, decemberben a közbeszerzési eljárás lezárult, győztest hirdettek, a szerződést pedig januárban aláírták. A munkához márciusban fogott hozzá a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. alkotta konzorcium. A tavalyi pereskedés tehát semmilyen módon nem befolyásolta az idei fejleményeket.
Annál érdekesebb momentum viszont, hogy az M0-ás északi hídja átadásának hivatalos határideje a szerződés szerint 2007. október 30. Csakhogy a szerződésben rendhagyó módon szerepel egy kitétel: ha nem teljesül a határidő, a kivitelezőnek 6 hónapig akkor sem kell kötbért fizetnie. Megbízható forrásból úgy értesültünk, e kitétel nélkül a konzorcium aligha írta volna alá az eleve irreálisnak tűnő határidőt tartalmazó szerződést. A beruházó azonban két okból is ragaszkodott a határidőhöz. Tavaly decemberben, az M0-ás körgyűrű legutóbb elkészült szakaszának átadásakor Gyurcsány Ferenc ugyanis bejelentette, hogy a híd ekkor készül el. Alig egy hónapra rá nem lett volna illő meghazudtolni a miniszterelnököt. Ám volt egy nyomósabb ok is: az egyszer már módosított autópálya-törvényben ugyancsak a 2007-es dátum szerepel. Ezt pedig nem lehet egy szerződéssel felülírni. Szóval a szerződést úgy fogalmazták meg, hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Azaz maradjon a határidő, de annak túllépéséért ne kelljen fizetnie a kivitelező konzorciumnak.
AJÁNDÉK HÓNAPOK. Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője lapunknak megerősítette, hogy a sok per és a magas vízállás hátráltatja a munkálatokat, máskülönben reális lenne az eredeti határidő. Arra a kérdésre viszont már nem tudott érdemi választ adni, hogy akkor az akár százmilliók megtakarítását is lehetővé tévő, hat hónapos kötbérmentes időszakot ajándékba kapta-e a pályázaton nyertes konzorcium. Rapkai Kálmán, a Hídépítő Rt. Duna hidak igazgatóságának vezetője így fogalmazott: „A rövid határidő túllépésének nagy kockázata miatt nem volt lehetséges részünkről olyan szerződést aláírni, amely azonnal kötbérrel terheli a társaságot.” Félelmeiket igazolva, a baj – árvíz formájában – már az első kapavágás után bekövetkezett. A nagy víz levonulása után most pedig az alacsony vízállás nehezíti az életüket. A tévhittel ellentétben ugyanis ez sem mindig előny, mert vannak olyan munkafolyamatok, amelyek csak víz alatt végezhetők el.
Reményik Kálmán, a Nemzeti Autópálya Zrt. elnök-vezérigazgatója már nem tagadta, hogy eleve tarthatatlan határidőt tűztek ki: „Igazodnunk kellett az egyszer már módosított autópálya törvényhez.” A törvénykezés persze majd követi az életet, feltehetően ősszel újból átírja a paragrafust a parlament. Előreláthatólag annyi pontosítással, hogy a Kóka János által kilátásba helyezett 2008 augusztusa helyett 2008 júliusa lesz az új határidő. Bár az újabb határidő így is túllépheti a kötbérmentes időszakot, Szilágyi András, a Nemzeti Autópálya Zrt. vezérigazgató-helyettese azzal számol, hogy a kivitelezőnek erre az akár 75 napos időszakra sem kell majd kötbért fizetnie, mert a nagy árvíz miatt vis major helyzet állt elő. A napi kötbér egyébként a 62 milliárd forintos építmény értékének 0,2 százaléka, azaz 124 millió forint lenne.
Elhangzottak egyébként olyan találgatások is, hogy a csúszás a kifizetések átütemezése miatt nem jön rosszul a költségvetési nehézségekkel küzdő kormánynak. Ezt Reményik Kálmán határozottan cáfolta: „A megkésett építkezés egyrészt drágább valamelyest, másrészt a konvergencia-program miatt 2008-ban már minden milliárd sokkal inkább számít, mint 2007-ben.”
|
Késés Dunaújvárosnál is
Bizonyosnak látszik, hogy a Hídépítő Rt. és a Vegyépszer Rt. alkotta konzorcium sem tudja tartani a dunaújvárosi híd 2006. november 30-i átadási határidejét. Az építési napló tanúsága szerint a két éve tartó munkálatok során 59 napig nem dolgozhattak az időjárási viszontagságok miatt. Ezért a tél beállta előtt nem adhatják át a hidat, utána pedig a fagyok miatt kénytelenek leállni – szögezte le Pesti Gyula, a projektiroda vezetője. Az új határidő: 2007. június 30. Már amennyiben a Nemzeti Autópálya Zrt. elfogadja a konzorcium új ajánlatát. A tárgyalások hamarosan megkezdődnek, s néhány hét múlva várhatóan hivatalosan is megerősítik, hogy ezt a hidat sem sikerül időben átadni. Béni Gyöngyi, a Nemzeti Autópálya Zrt. szóvivője kérdésünkre elismerte, ez a kellemetlen bejelentés még hátravan.
Az viszont Béni Gyöngyit már nyilván aligha rázza meg – s az autósokra sem hat az újdonság erejével -, hogy a kőröshegyi völgyhíd avatásának időpontját immár harmadszor kellett módosítani. Ha hihetünk az utolsó ígéretnek, 2008 nyarán tényleg átadják a forgalomnak a balatoni sztráda még hiányzó középső szakaszát. A bennfentesek szerint az ismétlődő időpont-módosítás összefüggésben lehet azzal, hogy a már megtervezett acélszerkezetes híd helyett végül Európa egyik legnagyobb vasbeton monstrumja épül meg itt. |
|
|
|
|
