Minden kilométerrel csak a cég veszteségét szaporítjuk, a legjobb busz az álló busz – a BKV Zrt. egyik sofőrjének e mondása jól jelzi a céget belengő, sajátos üzemeltetési szemléletet, amelyben sokadlagos szempont, él-e vagy hal-e az utas a járműben tomboló 40 fokos hőségben. A fővárosi útfelújítási lázálom okozta dugókban a kitartó ácsorgás akár filozófust is faraghat a járművezetőkből. Nem kizárt, hogy új szakmájukra szükségük is lesz, hiszen egyre több jel utal rá: a nagykörúti villamosprojekt elbaltázásával a BKV-nál véget ért a már másfél évtizede nehezen megmagyarázható tulajdonosi türelem. Várhatóan lapunk megjelenésével egy időben zárul a villamos-botrány vizsgálata, amelynek az eredménye megadhatja a kegyelemdöfést Aba Botondnak, a BKV vezérigazgatójának is.
A Combinók márciusi átadása. Demszky Gábor és Aba Botond kulcsszerepben.
BŰNBAKKERESÉS. Aba Botondnak a cinikusok szerint sajátos, „japán” vezetési stílusa van, amelynek fő jellemzője az élethosszig tartó alkalmazás. A cég száznál is több középvezetője olyan stabil „vízzáró réteget” alkot, amely egyszerre képes elzárni az alulról és felülről érkező újító kezdeményezéseket. Egyebek mellett ennek is következménye a súlyos finanszírozási hiány. A társaság működtetése idén 118 milliárd forintba kerül, de ennek 11 százalékát nem tudja kigazdálkodni, a hiányt önkormányzati hozzájárulásból és folyószámlahitel-keretéből fedezi. A BKV hitelállománya jelenleg 61,2 milliárd forint – tudtuk meg a sajtóirodától.
A nagykörúti villamosok ügye sokak szerint azért is érthetetlen, mert a történet már hosszú évek óta fut. Ezen még Demszky Gábor főpolgármester is „hivatalosan meghökkent”, az elmúlt napokban számtalanszor hangsúlyozta: nagyon sok hiba történt a beruházás során (a részletekről lásd külön). Érvelése szerint a főváros már 2000-ben döntött az új villamosok beszerzéséről, a szerződést pedig 2004-ben írták alá, így a BKV-nak két teljes éve volt arra, hogy megtegye az előkészületeket.
Előre kódolt szakadások
Februárban állítólag egyenesen a főpolgármester környezetéből kellett figyelmeztetni a BKV-t, hogy ébredjenek fel, heteken belül itt vannak az új Siemens villamosok. Az ezt követő kapkodásra jellemző, hogy a közlekedési vállalat nem bízott meg generáltervezőt, hanem a saját feje után menve látott neki az átalakításnak, emiatt sok helyen a pálya- és peronépítés-sel foglalkozó munkásokat a felsővezeték-rendszeren dolgozók akadályozták és fordítva. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint a peronok, a pálya és az áramellátó rendszer felújításának számos eleme több mint megkérdője-lezhető.
Az új villamosok a civil szervezet szerint a régi peronoknál is simán „kiköthettek” volna, ráadásul az újak sem oldják meg a mozgáskorlátozottak problémáit. Ehhez ugyanis – egy biztonsági előírás miatt – 7 centiméter hiányzik, ráadásul a tervezők nem gondoltak azokra a megállókra, amelyeket csak lépcsőn lehet megközelíteni. Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője is elismeri, hogy az áramellátásba, a felsővezeték-rendszerbe bele kellett nyúlni. Alapvetően amiatt, mert jó előre tudható volt: a Siemens Combino villamosai – nagyobb áramfelvételük és az áram-visszatáplálási képességük miatt – jobban igénybe veszik az áramellátást. A nagyobb áramerősséget a régi alumínium földkábelek – amelyeket már tíz évvel ezelőtt, a Nagykörút nagyfelú-jításakor ki kellett volna cserélni – nem bírnák, ám mivel az utat nem akarták felbontani, inkább légkábeleket húztak ki a pótlásukra. A munka összehangolatlansága, a kései rajt és a felújítási időszak rövidsége miatt a rögzítő szerkezetek cseréjére nem maradt idő, pedig ez elő volt írva. Tehát nem a száguldozó villamosok és a rossz áramsze-dők okozták az emlékezetes vezetékszakadásokat és a tartóoszlopok kidőlését a Margit hídon – állítják a VEKE képviselői.
S máris itt a legújabb gikszer: a vállalat-vezetés két évvel ezelőtt csak a járművezetőnek rendelt klíma berendezést a villamosokba, az utasoknak nem, arra hivatkozva, hogy a magyarországi éghajlat, úgymond, nem teszi azt szükségessé. A BKV mindezek után csupán most eszmél rá arra, hogy a Combinókban – még annál is – melegebb van, mint a régi villamosokban.
Nyugodtabb éjszakákat valószínűleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői stábja által végzett műszaki vizsgálat sem fog hozni a főpolgármesternek. A Fidesz fővárosi politikusai ugyanis nem hagyták ki a ziccert: már most hevesen vitatják a szakértő intézmény függetlenségét, mondván: az korábban többször is dolgozott a BKV-nak. Szálka Miklós városatya, a BKV felügyelőbizottságának tagja szerint emellett azért is kifogásolható a vizsgálat, mert a főváros felelősségére nem terjed ki, ráadásul a BKV finanszírozza. Székely Gábor, a fővárosi közgyűlés SZDSZ-es képviselője viszont abszurditásnak nevezte a műegyetem függetlenségének megkérdőjelezését. Székely azt sem érti, miért kellene a főpolgármesterre kiterjednie a vizsgálatnak, hiszen nem valószínű, hogy Demszky Gábor szerelte volna a Margit-hídon a felsővezetékeket.
KIROBBANTOTT FORMA. Ahhoz, hogy Aba Botondnak útilaput kössenek a talpára, a fővárosi közgyűlés 67 tagja közül 34-nek a szavazata szükséges. A hírek szerint lapzártánkkor a háttérben már egy konszenzusos utódról egyeztetett a fővárosi koalíció, miközben a vezérigazgató furcsa módon az MSZP-től várt támogatást. A szocialista párt belső köreiből úgy értesültünk, hogy a kérdést „fővárosi szinten szeretnék tartani”, ami némileg javít Aba Botond még megmaradt esélyein. Jóllehet nyíltan kevesen állnának ki mellette, tény, hogy az idei extratámogatást, amellyel nullszaldó körüli eredményre számít a BKV, éppen Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője vívta ki egy tavalyi költségvetési módosító indítvánnyal, a kormány akarata ellenében. Más kérdés, hogy úgy hírlik, ezúttal a főpolgármester örökbérletével mind elégedetlenebb fővárosi szocialisták is beáldoznák az amúgy is ellehetetlenült BKV-vezért, mert Aba esetleg magával rántja Demszkyt is. „Mivel a nagykörúti balhé utórezgései szeptember végéig kitarthatnak, lehet úgy keverni a lapokat, hogy az útfelújítási káosszal fűszerezett botrány a jelöltséget újból elvállaló főpolgármester nyakába zúduljon” – titokzatoskodott egy fővárosi MSZP-s forrásunk.
Mivel a szocialisták közül többen nem tudnak együttműködni Demszkyvel, akár a Fidesz – névleg független – főpolgármester-jelöltjeként induló Tarlós Istvánt is kipróbálnák, aki Óbuda élén már bebizonyította: nem átall bratyizni a szocialistákkal. Ugyanakkor Demszky távozásával a koalíció előhúzathatná a kalapból például Kóka János SZDSZ-es gazdasági minisztert is, akinek a neve már az országgyűlési választások előtt felmerült. Őt szocialista berkekben is jobban fogadnák a jelenlegi városvezetőnél.
Míg az MSZP egyelőre nem jutott el Demszky nyílt bírálatáig, a Fidesz természetesen igen: Kupper András fővárosi frakcióvezető elgondolkoztatónak nevezte, hogy az elmúlt évek sorozatos botrányai ellenére a közgyűlés rendre megerősítette a BKV-vezért a tisztségében, s ezt a főpolgármester felelősségének nevezte. „Érdemes vizsgálni Aba Botond felelősségét a konkrét ügyben. Ugyanakkor a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció nem gondolja azt, hogy ha a vezérigazgatónak távoznia kell a BKV éléről, akkor éppen most, a villamos felsővezeték-szakadások miatt kellene, merthogy évek óta botrányok sorozata jellemzi az általa vezetett céget” – jelentette ki lapunknak az ellenzéki frakcióvezető.
A vezérigazgató a hivatalos verzió szerint nem gondolkozik a lemondáson. Az oszlopbotrányért szerinte elsődlegesen az a felelős, aki a terhelésvizsgálatokat elvégezte, másodlagosan pedig az, aki erre a BKV-nál rábólintott. Egyik informátorunk szerint ez azt jelenti, hogy ha egy választási kampánytól mentes, menetrend szerint érkező botrányról lenne csupán szó, akkor valószínűleg Donáth Zoltán beruházási és közbeszerzési vezérigazgató-helyettes felelőssége merülne fel. Aba Botond egyébként védelmébe vette a fővárosi vezetést: azt állította, senki nem presszionálta a BKV-t, hogy kapkodva, az úszó Eb múlt szerdai nyitányára helyezze üzembe az új villamosokat.
