Jóllehet a Magyar Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult a parlament által már megszavazott és a köztársasági elnök által is aláírt pénzügyi törvények bankszektort érintő rendelkezései miatt, a jelenlegi állás szerint szeptember elsejétől életbe lép a kamat- és árfolyamnyereségadó.
A bankszövetség álláspontja szerint a korábbi menetrendtől (a 2007. januári bevezetéstől) való eltérés komoly nehézségek elé állítja a hazai kereskedelmi bankokat. Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke úgy látja: egy hónap alatt technikailag kivitelezhetetlen a kamatadó beépítése a banki informatikai rendszerekbe.
Szűkre szabták
Rendszere válogatja, hogy mennyi munkával állítható át egy banki program a kívánt változtatásokra a szabályozók megváltozása esetében – mondta el megkeresésünkre Vinnai Balázs banki alkalmazásfejlesztő. Az IND ügyvezető igazgatója szerint legtöbbször a régi rendszerek, vagy a több rendszert vagy alrendszert átfogó programok a problematikusak. Itt az átállás időszükségletét alapvetően a tesztelési időszak növeli meg, hiszen nem elég csak átállítani a rendszert, de a kapcsolódó alrendszerekkel való együttműködését is ellenőrizni kell.
A szakember tapasztalata az, hogy az őszi változásokról – a kamatadóról és a csomagban bejelentett egyéb banki adókról – még maguk a hitelintézetek sem tudnak pontos képet alkotni. Ilyen esetben pedig nagyon nehéz olyan specifikációt készíteniük a fejlesztőknek, amelyek alapján megkezdhetnék az átállás előkészítését.
A banki rendszerek módosítását lassítja az is, hogy minden változtatás esetében kötelező elvégezni egy rendszerauditot, amelyet a bankok a fejlesztőktől függetlenül végeztetnek el. Ez a rendszeraudit az ellenőrzés utolsó fázisa, ahol a legfontosabb feladat a módosított rendszer hibáinak kiszűrése. Mindent egybevetve a fejlesztés talán egy hónap alatt megoldható lenne, de ahhoz már hetekkel ezelőtt megkezdett pontos specifikációk és tesztelési tervek kellenének – hangsúlyozza Vinnai Balázs. Ez viszont a bankoknak – érthető okokból – nem áll rendelkezésükre. Továbbá az ilyen magas terheltségű, 7*24 órás rendszerek esetében a kapkodás és az ügymenetek felgyorsítása óriási hibakockázatot hordoz magában a szakember szerint.
Igyekeznek
A FigyelőNet által megkérdezett hitelintézetek többsége is úgy látja, igazán magabiztosan jövő januárra tudnák átállítani és rendesen tesztelni a rendszereiket, de igyekeznek tartani a szűkösebb határidőt. A Raiffeisen például nem kér haladékot, a K&H-nál szintén csúszás nélkül tervezik elvégezni a szükséges fejlesztéseket, a CIB-nél viszont jelezték, hogy több bankkal közösen próbáltak haladékért lobbizni, de egyelőre nem kaptak hivatalos választ. Az MKB és az Erste egyelőre azért nem tudta felmérni a szükséges fejlesztések időigényét, mert mint kérdésünkre elmondták: hiányolják a részletes tájékoztatásokat (PM-rendeletet, lebonyolítási rendeletet) a kamatadó elszámolásával kapcsolatos technikai feltételekről.
Addig a technikai fejlesztések pontos költségigényét sem tudják felmérni, válaszolták kérdésünkre, de jelentős, milliós nagyságrendű ráfordítással számolnak.
Mi az ügyfél dolga?
A banki betéteket és a befektetési alapokat sújtó kamatadó, illetve a tőzsdei ügyletek hozama után fizetendő árfolyamnyereség-adó bevezetése bizonyos esetekben az ügyfelekre is pluszmunkát ró. A kamatadó ebből a szempontból egyszerűbb: a bank automatikusan levonja a 20 százalékos forrásadót, és befizeti az adóhatóság számlájára, az ügyfeleknek így nincs további teendőjük, az adót a szja-bevallásukban sem kell szerepeltetniük.
Az árfolyamnyereség-adóval már más a helyzet, azt ugyanis az ügyfélnek önbevallással kell teljesítenie az éves szja-bevallásában. Ehhez a banktól vagy az értékpapírcégtől fog megfelelő igazolást kapni, de csak akkor, ha rendelkezésre bocsátotta az adóazonosító jelét (az értékpapírszámla nyitásakor ez általában megtörténik, de ha mégsem, akkor pótolni kell).
A külföldi magánszemélyek esetében az illetőség határozza meg, hogy a kamatjövedelem után milyen mértékű adó fizetendő. Ennek érdekében a külföldi ügyfeleknek a saját adóhatóságuk által kiállított – hitelesen magyarra fordított – illetőségi igazolást kell majd a bankhoz évente eljuttatniuk. Ennek hiányában a hazai bank levonja a 20 százalékos adót, és az ügyfél később visszaigényelheti azt az APEH-tól a kettős adóztatás elkerülése érdekében.
Érdemes tervezni
A kamat- és árfolyamnyereség-adó csaknem valamennyi megtakarítási forma után fizetendő, sok kiutat nem hagytak a jogszabályalkotók (kivételt csak a nyugdíj-előtakarékossági számla és a lakás-takarékpénztári szerződés jelent). Ennek ellenére azért nem haszontalan úgy átalakítani a kisbefektetők portfólióját, hogy a fizetendő adó a lehető legkisebb legyen, vagy legalább a lehető legkésőbb terhelje az ügyfelek pénztárcáját. Legutóbbi összellításunkban a FigyelőNet által megkérdezett szakemberek a hosszabb távú befektetési alapok és nyugdíj-előtakarékossági formák előtérbe helyezését javasolták, a lapunknak most nyilatkozó OTP-s szakértők pedig az adófizetési kötelezettség időbeli halasztására adtak tippeket.
A törvény szerint ugyanis a szeptember 1. előtt vásárolt – kamatadó hatálya alá eső – befektetési eszközökön a hatályba lépés után realizált első jövedelem még kamatmentes – hívják fel a figyelmet. Eszerint az ügyfeleknek előnyös olyan kamatozó befektetési eszközöket vásárolniuk, amelyeknél a jövedelem a lehető legkésőbb realizálódik. Minél későbbre esik tehát a kamatfizetés vagy egy értékpapír lejárata ezév szeptember 1-jéhez képest, annál hosszabb időre mentesülhet az ügyfél az adóteher alól. Másfelől mivel a befektetési alapok árfolyamnyeresége is kamatjellegű jövedelemnek számít adószempontból, az adóváltozások előtt vásárolt nyíltvégű befektetési jegyek hozama gyakorlatilag adómentes, hiszen az első hozamrealizálás egyben az utolsó is a visszaváltáskor.
A részvénybefektetéseknél fontos tudni, hogy a törvény az augusztus 31-e előtt tulajdonba kerülő részvények esetében lehetőséget ad arra, hogy a bekerülési ár (amely majd eladáskor az értékesítési árfolyammal szembeállítható az adóalap számításakor) a tényleges bekerülési ár és augusztus hónap utolsó tőzsdenapi záróára is lehet. Így az árfolyamnyereség-realizálás céljából végzendő augusztus végi tőzsdei átkötéseknek nincs értelmük, ez felesleges költségelem – hangsúlyozzák az OTP szakértői.
