Cseh, szlovák emelés is jöhet
A cseh központi bank csütörtökön tartja havi kamatdöntő tanácskozását, és ezen az elemzői várakozások szerint a kéthetes repokamat legalább 25 bázispontos emeléséről döntenek. Ez lenne az első szigorítás 2005 októbere óta, amikor is szintén 25 bázisponttal drágították az irányadó kamatot. A hitelszigorítás döntő oka, hogy az erőteljes gazdasági növekedés fokozta az inflációs félelmeket, és ha a globális környezetben is szigorodó pénzpolitikával nem tartanának lépést, úgy a korona árfolyamesésével kellene számolniuk.
Szlovákiában a központi bank keddi kamatdöntő tanácskozásán a legtöbb elemző várakozása szerint 50 bázispontos kamatemelésről hoznak majd döntést, amivel 4,5 százalékra emelkedne a kétheti repokamat. A szlovák nemzeti bankot az inflációs aggodalmak mellett a gyenge korona erősítésének szándéka is vezetheti a döntéskor.
Egyedül a 25 bázispontos – 6,25-ről 6,5 százalékosra történő – kamatemelés nem okozna forintsokkot, miután a piaci szereplők éppen ilyen mértékű monetáris szigorításra számítanak. A lapunknak nyilatkozó hazai elemzők legalábbis úgy vélik: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa ezúttal nem kerülheti ki a kamatemelést, de az MNB óvatos hitelszigorítási stratégiáját ismerve aligha várható, hogy negyed százalékpontnál vastagabban fogjon a testület ceruzája.
25 bázispont a konszenzus
A jelenlegi hangulatban egy 50 bázispontos emelés meredek erősödést, a kamat helyben hagyása viszont hirtelen zuhanást idézhet elő az euró/forint árfolyamában – nyilatkozta kérdésünkre Zékány András, az ING elemzője. Az Inter-Európa Bank szakértői is azt várják: az inflációs kockázatok miatt indokolt a kamatemelés, annak ellenére is, hogy az elmúlt héten inkább a vételi nyomás befolyásolta a forint kurzusát, és a hazai fizetőeszköz 1,5 százalékot erősödött a múlt hét utolsó három napján.
A jegybank ugyanakkor már több ízben kinyilvánította, hogy kamatpolitikáját elsősorban nem az árfolyam-alakulás vezérli, hanem a hosszabb távú inflációs kilátások. Ez alapján a piaci szereplők több kamatemelést várnak még az év hátralevő részében, és év végére 7-7,25 százalékra prognosztizálják az alapkamatot.
A Dow Jones által megkérdezett 14 elemző közül 10 szintén 25 bázispontos emelést vár a hétfői üléstől, miután megjegyzik: az MNB radikális retorikával kísért óvatos pénzpolitikával, semmint erőteljes kamatemeléssel igyekszik stabilizálni a pénzpiacot. „Makrogazdasági szempontból nézve ez megfelelő stratégia, tekintettel a gazdasági növekedési ütem lassulására” – értekeli a Merrill Lynch elemzője, aki nem számít arra, hogy az idén az irányadó kamat a 6,75-7,1 százalék fölé emelkedne a jelenlegi 6,25 százalékról. Az elemző megjegyezte ugyanakkor, hogy ez az óvatos stratégiai esetleg nem lesz megfelelő az év eleje óta az euróhoz képest 9 százalékot vesztő forint stabilizálására.
Erősödhet a forint
A monetáris tanács hétfőn ugyanazzal a dilemmával fog szembesülni, mint a legutóbbi ülésén: a kormány szigorító intézkedései gyorsítják az inflációt, egyben azonban fékezik a béremelkedések és a hazai kereslet növekedési ütemét.
A derülátó forgatókönyv szerint az MNB fokozatos pénzpiaci szigorítása a forintot a 270 körüli euróárfolyamra viheti fel a mostani 276-os szintről. E forgatókönyv megvalósulása azonban a CIB bank szerint a megszigorító program megfelelő bevezetését, a további szerkezeti reformok irányelveinek tisztázását és egy új, ésszerű euró-konvergencia-tervet feltételez.
A forint várható árfolyamát tekintve a Reuters múlt csütörtöki elemzői körkérdése is hasonló prognózist közölt. Kilenc elemző közül csak három jósolta, hogy a forint még nem érte el idei mélypontját. A konszenzusok szerint a jövő hónap végén 277, az év végén ennél erősebb, 270, a jövő év végén pedig még erősebb, 260 lehet az euró forintárfolyama.
