Jövedelmükhöz képest gyorsan nőtt a háztartások adóssága: a 2003-as 29 százalék után 2005 végén az összjövedelem 42 százalékát tette ki az összes adósság – írja honlapján publikált éves jelentésében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
Az arány első látásra még alacsonynak is tűnik, mert a mutató az Egyesült Államokban 120, az Európai unióban pedig 100 százalékos, a PSZÁF mégis felhívja a figyelmet két, veszélyeket rejtő tényezőre.
Egyrészt a magyar lakosság csak egy része rendelkezik banki kapcsolattal, hitele pedig csak az ő kisebb részüknek van, így a banki kölcsönnel rendelkezőkre vetítve az eladósodottság mértéke jóval nagyobb, mint 42 százalék. Másrészt a felügyelet szerint drágák a hazai hitelek: az adósságszolgálati ráták hazánk és az Egyesült Államok, vagy az EU összevetésében jóval kevésbé különböznek, mint az eladósodottság. Egyszerűbben: hiteltörlesztésre arányosan alig többet költenek az eladósodottak nyugaton, mint itthon.
Mégsem kockázatosabb a devizakölcsön?
A lakossági hiteleken belül 2005-ben a devizahitelek aránya a kezdeti 14,6-ról 32,6 százalékra emelkedet – áll a felügyelet jelentésében. Az intézmény ezúttal a szokásos lakossági figyelmeztetés mellett (a forintgyengülés jelentősen növelheti a törlesztőrészletek nagyságát) a hitelezőket is óvatosságra inti: hosszabb forintgyengülés után a kölcsönök a hitelt nyújtó bank hitelezési kockázatává válnak. Ennek ellenére a pénzintézetek nem tesznek különbséget a hitelek között azon az alapon, hogy forintban vagy devizában nyújtják-e őket – olvasható a jelentésben.
Ingadozó pénzügyi környezetben a forintalapú hitelek kamatkockázata is megnőhet – írja a PSZÁF, vagyis a tartós forintgyengülés a hazai devizában eladósodottak számára is káros. Az árstabilitás érdekében ugyanis a jegybank kamatemelésre kényszerül, ami az egész gazdaság kamatszintjét automatikusan növeli.
Minden hitel kockázatos
A felügyelet szerint bár a bankok a jelzálog fedezetű lakáshitelek terén óvatos hitelezési politikát folytatnak, mégis vannak kockázatok. Leginkább az, hogy az új lakások iránti kereslet visszaesése rossz esetben durva árcsökkenéshez vezet, amit tovább súlyosbíthatna, ha a hitelezők egyszerre akarnának pénzükhöz jutni a lakások tömeges eladásával.
A PSZÁF a lakossági hitelek közül a gépjármű-finanszírozási kölcsönöket látja a legkockázatosabbnak: az élesedő versenyben sok hitelező növeli a futamidőt, és csökkenti a fedezetarányt, vagyis egyre nagyobb kockázatot vállal amellett, hogy már így is egyre nő a „bebukott” gépjárműhitelek aránya: tavaly több mint 30 ezer autót vettek vissza a törleszteni képtelen tulajdonosoktól.
Kockázatosnak ítéli a PSZÁF az áruhiteleket is, mert néhány esetet kivéve nincs különösebb adósvizsgálat a hitelnyújtás előtt (a rizikó mértéke az áruhitelek THM-jében is megmutatkozik – a szerk.). A felügyelet szerint piacromboló, hogy néhány pénzügyi vállalkozás a bankok számára túlságosan is kockázatos hitelfelvevőknek is nyújt kölcsönt. A helyzeten a felügyelet szerint a pozitív adóslista vagy a hitelregiszter segítene.
Stabil a rendszer
A kockázatokról szóló fejezet összefoglalója szerint a „kockázati térkép realizálódása nagy valószínűséggel még a legrosszabb esetben sem veszélyezteti a pénzügyi rendszer alapvető stabilitását”, vagyis alapvetően nincs mitől tartanunk.
