Rövid távú befektetéseknél a lakosságnak nincs mozgástere: az augusztus 31-e előtti megvásárolt eszközöket egyszer még el lehet adni kamat- vagy árfolyamnyereségadó-mentesen, de azután már osztozni kell a profiton az állammal – értékelte a hétfőn elfogadott adómódosítások befektetésekre vonatkozó részét Holtzer Péter, a BAMOSZ elnöke.
Az adófizetési kötelezettség alól azok tudnak legálisan részben kibújni, akik hajlandóak pénzük egy részét hosszú távú, ezért nem adóköteles befektetésekbe forgatni – közölte a szakértő. Számukra javallott, hogy augusztus végéig rövid távú befektetéseiket (például állampapírjaikat), vagy azok egy részét adják el, és fektessenek hosszú távú részvényalapokba, kötvényalapokba, vagy válasszák a nyugdíj-előtakarékosság egyik formáját. Holtzer Péter szerint érdemes a hosszú távú részvényportfólióba külföldi papírokat is rakni, a hosszú távú kötvényalapok mellett pedig jelenleg a világszerte emelkedő jegybanki alapkamatok szólnak.
Hasonlóan vélekedett kérdésünkre Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója is, aki fontosnak nevezte, hogy a megtakarítók befektetési politikájuknak megfelelő alapot válasszanak.
Felfutnak a befektetési alapok
A BAMOSZ-elnök arra számít, hogy az új adók bevezetése megváltoztatja a befektetők attitűdjét, és érdeklődésük a nyár végén a befektetési alapok felé fordul, annak ellenére, hogy az elfogadott jogszabály a részvényalapokat kedvezőtlenebbül érinti.
Ha ugyanis valaki közvetlenül vásárol részvényt, akkor az árfolyamnyereség-adó szabályai szerint tőzsdei veszteségei csökkentik az adóalapját, míg ha valaki befektetési jegyeken keresztül jut értékpapírokhoz, akkor befektetését 20 százalékos kamatadó terheli. Holtzer Péter szerint ez a szabályozás inkább a spekulatív befektetőket sújtja, mert előbb-utóbb a lakosság rájön: a befektetési alapok hosszú távra szólnak.
Érdemes előtakarékoskodni
A nyugdíj előtt állóknak a korábbinál is érdemesebb előtakarékoskodniuk – javasolja a BAMOSZ elnöke, mert a nyugdíj előtakarékossági számlán (nyesz) elhelyezett befektetések hozamai adómentesek maradnak.
Árnyaltabb a kép az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében: ott a tagok által igénybe vehető adókedvezmények megmaradtak ugyan, de az adó- és járulékmentesen befizethető munkáltatói hozzájárulás lehetséges legnagyobb összegét a minimálbér 130 százalékáról 50 százalékosra csökkentette a kabinet, ezért Holtzer Péter szerint bizonytalan, hogy a cégek mennyire ösztönzik majd alkalmazottaik önkéntes nyugdíjpénztári tagságát.
Nem érdemes külföldre menekülni
Nincs menekvés a kamatadó elől külföldön sem, mert ott is hasonlóan adóztatják a nyereséget, ráadásul a pénzmosás elleni jogszabályok nyomán egyre kevesebb számlatulajdonos neve marad titokban – vélekedett Holtzer Péter. Kisbefektetők nem fognak off-shore céget alapítani – válaszolta arra a kérdésünkre Szabó László, hogy vajon el lehet-e külföldön kerülni a kamatadót.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
