A gazdaság átalakulásának főbb trendjei
A 90-es évek végétől a fejlett világ gazdaságait mindinkább a nehezen kiszámítható események jellemzik. A kaotikus események kiszámíthatatlan változásokat generálnak az üzleti szervezetek működtetésében; az eredményes változásmenedzsment-gyakorlat felértékelődik.
A káosz fokozódik. Az új század gazdagjai nem vagyonokat, hanem információkat birtokolnak – a legjobban megtérülő befektetések emberekre, nem eszközökre irányulnak.
Az információs forradalom átalakítja a termelést. A termék értékét a „beépített” tudás határozza meg.
A sikerkritériumok drasztikusan megváltoznak. A rugalmas, gyors átalakulásra kész cégek villámgyorsan meghódítják az egyre specializáltabb piacokat. A siker biztosítéka a magasan képzett, tájékozott szakember. Az ilyenek elektromos hálózataik segítségével behálózzák a világot.
A fogyasztói igények átalakulnak. A fogyasztók öntudatosabbak lesznek, konkrét elképzeléseik vannak. A marketing feladata nem az, hogy kitalálja, mire van szükségük a vásárlóknak, hanem az, hogy minél hatékonyabban bevonja őket a tervezési folyamatba.
A gazdasági szervezetek a külső környezet kihívásaira állandó belső átszervezéssel kénytelenek válaszolni. A folytonos átformálódás azonban a bizonytalanság érzését erősíti, az emberek gyakran úgy érzik, hogy teljesen kiszolgáltatottak a gazdasági környezet kaotikus változásainak.
A pilóta nem mechanikus parancsokat adott a különböző irányítóeszközöknek és szárnyfelületeknek, hiszen a botkormány és a szárnyak között nincsen közvetlen kapcsolat. Ehelyett a „joystickek” által irányított komputerek a másodperc töredéke alatt dolgozták fel a repülő mozgására vonatkozó parancsokat, és azonnal korrigálták a szárnyak mozgását. Folyamatosan a stabilitás és az instabilitás között tartották a gépet, ezáltal fenntartva az előrehaladás hatékonyságát.
Hogyan használhatjuk fel a vállalatok irányításában a változásmenedzsment-kutatások és üzleti gyakorlatok eredményeit? Világunkat behálózta a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. Egyre kevésbé vagyunk hajlandók bármin is csodálkozni, és mind erősebb meggyőződéssel hisszük: ma már tényleg minden megtörténhet. Ez pedig aligha könnyíti meg a vezetők dolgát.
Kivételek nincsenek, egyetlen szervezet sem immúnis a változásokkal szemben. A tíz évvel ezelőtti Fortune 500-as listáján szereplő vállalatok 40 százaléka mára megszűnt, vagy felvásárolták őket, ez jelzi: a gazdaság új játékszabályai senkit sem kímélnek. A vállalatoknak óhatatlanul fel kell adniuk a nyugodt szemlélő kényelmes szerepét, hiszen környezetükben összetett, drámai változások zajlanak le.
A siker kulcsa
A legtöbb üzleti szervezet felismerte a változás szükségszerűségét, de a halott tétlenség és a gyilkos szétzilálódás közti egyensúlyra csak kevesen találtak rá. Úgy tűnik, az előttünk álló évtizedek ennek a sajátos egyensúlykeresésnek a jegyében telnek majd.
A dolog nem egyszerű, hiszen az alapvetően kiszámíthatatlan gazdasági környezetben csakis a változás lehet nyerő. Nem szabad azonban öncélúvá válnia. A változásnak mindig valamilyen átgondolt, alapos tanulási folyamat következményének kell lennie. Csakis a tanulás révén érezhetünk rá a káosz és a rend közti bűvös egyensúlyra.
Úgy tűnik, véget ért a kiszámíthatóság és a pontos tervezhetőség kora. A siker most új vezetői rutinokat feltételez. Az egyik legnagyobb kihívást a lineáris gondolkodás fellazítása jelenti. A klasszikus stratégiaalkotásban nagy tapasztalatot szerzett vezetők számára nem szabad, hogy fennakadást okozzon a környezetet újabban jellemző bizonytalanság és következetlenség.
Kérdések, amelyekre felelni kell
A globalizáció előrehaladtával a vezetőknek egyre jelentősebb és mind szélesebb körű változásokkal kell szembenézniük. Úgy látszik, a változás (megújulás) a sikeres szervezetek életében permanens jelenséggé válik. Olyan elvárássá, amely nélkül nem lehet megfelelni az újabb és újabb környezeti kihívásoknak. A menedzsereknek tudniuk kell kielégítő és határozott választ adni a munkatársak által feltett kérdésekre:
Hány embert bocsátanak el? Én elvesztem az állásomat?
Mennyi ideig tart a projekt? Mi a célja?
Pontosan mi a feladatunk, és mi a szerepünk a változások megvalósításában?
Pontosan mit tesz a vezetés a nehézségek megoldásának érdekében?
Miért is jó ez nekünk? Nekem személy szerint miért hasznos ez? Ez azt jelenti, hogy eddig rosszul végeztük a munkánkat? Ha nem, akkor miért kellene épp most változtatni rajta?
A változások legjelentősebb akadályai gyakran olyan relatív és sokszor kevéssé kézzelfogható dolgok, mint a bizalom hiánya; a teljes körű kommunikáció hiánya; a szegényes (vagy nem adekvát) motiváció; a vállalkozói készség hiánya a menedzsment részéről; a lassú döntéshozatal vagy a személyek, csoportok és funkciók összhangjának hiánya.
Nyolc egyszerűnek látszó lépés
John P. Kotter, a vezetéstudomány világszinten elismert szakértője, a Harvard Business School tanára, számos üzleti bestseller könyv szerzője a Why Transformation Efforts fail című tanulmányában, illetve Változások irányítása című könyvében gyakorlatiasan közelítette meg a szervezeti változások menedzselésének folyamatát, és nyolc lépésben összegezte a vezetés akciótervét:
– az egészséges veszélyérzet felkeltése,
– az irányító csapat létrehozása,
– a jövőkép és a stratégia kialakítása,
– a változás jövőképének kommunikálása,
– az alkalmazottak felhatalmazása az átfogó cselekvésre,
– eredmények elérése rövid távon,
– az elért eredmények megszilárdítása és további változások kezdeményezése,
– az új megoldások meggyökereztetése a vállalati kultúrában.
Ennyi. És az üzlet megy rendben tovább. Vagy nem?
