Ha a Raiffeisen leánybankját nem vesszük meg, akkor egy ukrajnai nagybanki pozíció megszerzését szalasztottuk volna el. Hasonlóképpen az Invesztszberbank megvásárlásáról sem mondhattunk le, hiszen a pénzintézet Oroszországban a fogyasztási hitelek és a bankkártyák piacának egyik vezető pozícióját foglalja el – indokolta a Figyelő legfrissebb, csütörtöki számában megjelenő interjújában az OTP legutóbbi bevásárlásait Csányi Sándor, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.
Az OTP történetében rekordnak számító, több mint 105 milliárd forintos oroszországi akvizíciót Csányi azzal is indokolta, hogy az orosz gazdaság tartós növekedési pályára állt, évente 6 százalékkal bővül, a költségvetés szufficites, és az ország tartaléka 250 milliárd dollár. A bank pedig már most is profitot termel, s mérlegfőösszege is 60-70 százalékkal nő egy évben.
Nem állta szavát a kormányfő
Rosszul érintett, hogy jómagam a banki különadó új formájáról szóló hírt a sajtóban olvastam először – nyilatkozta a Figyelőnek Csányi. – Ez nem csupán azért aggályos, mert a korábban kialakult szokások szerint a pénzügyi jogszabályalkotás folyamatában mindig meghallgatták a szakma véleményét, de egyszersmind a bankokkal kötött korábbi megállapodását is felrúgta a kormány.
Már az eredeti bankadóval kapcsolatosan is alkotmányossági kifogásaink támadtak és inkoherensnek tartottuk azt az uniós jogszabályokkal, de úgy állapodtunk meg a miniszterelnökkel, hogy az állam a bankadót csupán átmeneti ideig – két évig – veti ki, mi viszont nem fordulunk az Alkotmánybírósághoz. A kormányfő ígéretét komolyan vettük, hiszen az még csak nem is a választási kampány során hangzott el, ami a mai gyakorlat szerint esetleg felmentést jelenthetne az adott szó kötelme alól. Az előzmények alapján azt is elvártuk volna, hogy a miniszterelnök kezdeményezzen valamiféle kommunikációt a szakma felé, ha mégsem tudja tartani a szavát. A történet azt a negatív üzenetet hordozza, hogy a megállapodások nem érnek semmit – mondta a bankvezér a lapnak.
Gyorsan kell az euró
A pénzintézetek megnövekedett adóterhei nem segítik elő a szolgáltatások díjainak mérséklődését – ismerte el az OTP első embere, aki a megszorító intézkedések makrogazdasági hatásairól nem mondta el a véleményét.
Annyit azonban közölt, hogy néhány hónapja elfogadhatónak tartotta volna, ha egy fegyelmezett, az országot kiszámíthatóan irányító kormány regnálása mellett az európai közös valuta egy-két év késéssel lép a forint helyébe. Ma azonban már úgy véli: minden perc számít, mert a gazdaság működése legalább annyival kiszámíthatóbb lenne, amennyit az euró biztosítani képes.
(Az OTP elnök-vezérigazgatója a fentieken túl beszélt a Figyelőnek többek között a hitelintézet novorosszijszki és nyugat-európai terjeszkedési terveiről, és az OTP-részvények általa kívánatosnak tartott árfolyamáról is.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
