A kamatadó bevezetése a bér- és a tőkejövedelmek adóztatásának közelítését szolgálja – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a Pénzügyminisztérium. A kamatadó intézménye eddig is létezett, csak mértéke 0 százalék volt. A kormány javaslata alapján ez most szeptember elsejétől 20 százalékra emelkedik.
A bevezetendő rendszer nem csorbítja a hazai pénzintézeteknél elhelyezett betét titkosságát – hívja fel a figyelmet a pénzügyi tárca.
A kifizető levonja
Az egyéni adó- és járuléknyilvántartás bevezetése és fokozatos kiterjesztése érdekében az adózás rendjéről szóló törvény előírja, hogy a munkáltató, a kifizető havonként, elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról (járulékról).
Ezt a kötelezettséget 2006-ban csak a legnagyobb adózók teljesítik, a foglalkoztatók (önfoglalkoztatók) döntő hányada csak 2007-től lesz erre kötelezett.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik az árfolyamnyereség adójára, illetőleg a kamatjövedelem adójára. Az adózás rendjéről szóló törvény 2006. szeptember 15. napján hatályba lépő módosítása szerint a kamatjövedelemből levont adót és annak alapját a kifizető – magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – bruttó módon saját bevallásában vallja be.
Az APEH ellenőrzi
A kifizető levonja a kamatadót a magánszemélyektől, és ezt összesített módon, a magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő bontás nélkül vallja be, így az egyes magánszemélyekhez kapcsolható kamatjövedelem nem szerepel a kifizető havi bevallásában. A hitelintézet a kamatfizetéskor levont kamatadót fizeti be az adóhatóságnak.
Az APEH a hitelintézet kamatadóval kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzése során azt vizsgálja, hogy a hitelintézetnél működtetett kifizetési, illetve levonási rendszerek összesített adatai szerint minden adóköteles kamatjövedelemből levonja-e a hitelintézet az adót.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
