Növekedett Európa vonzereje a külföldi közvetlen tőkebefektetések (foreign direct investment – FDI) szempontjából tavaly, a kontinensen belül pedig az elmúlt években lassan, de erőteljesen teret nyert Közép- és Kelet-Európa – derül ki az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló, adó és pénzügyi tanácsadó cég felméréséből. A kontinens 2005-ben 3066 FDI projektet vonzott, 6 százalékkal többet, mint 2004-ben. Az idei még jobb év lehet Európa számára, a befektetők szemében ugyanis felértékelődnek az alacsonyabb kockázatú régiók. Közép- és Kelet-Európa ugyanakkor Kína alternatívájává lépett elő.
Európán belül Magyarország a 8. helyen állt 2005-ben 3,8 százalékos FDI-részesedéssel, Közép- és Kelet-Európán belül pedig hazánk 13 százalékos aránnyal dobogós helyezést ért el (lásd a grafikont). Mind nálunk, mind a régióban Németország a legnagyobb befektető, egyaránt 20 százalékos részesedéssel, míg az Egyesült Államok csak második, nálunk 15, a régióban 12 százalékos aránnyal. Az itteni projektek 66 százaléka az ipari termelésben valósul meg, ezen belül különösen erős az autóipar, e téren tavaly 11 beruházás történt Magyarországon. Az FDI-nak köszönhetően 9939 munkahely létesült nálunk, az egy projektre jutó átlagosan 163 munkahely messze meghaladja az európai 95-ös átlagot. Tavaly jelentősen növekedett a befektetések értéke: 5,3 milliárd euró FDI érkezett hozzánk a 2004-es 3,7 milliárd euró után, miközben a befektetések darabszáma 139-ről 115-re csökkent. Az eltérő irányú változást magyarázhatja a Budapest Airport privatizációja, hiszen ez az egyetlen projekt hatalmas tőkét hozott az országba.
A felmérésben részt vevő 1019 befektető 72 százaléka szerint Közép- és Kelet Európa vonzereje nőni fog az elkövetkező időszakban, a 2006-ra vonatkozó várakozások szerint Európában a külföldi befektetések ötödik legkeresettebb célpontja Magyarország. Czakó Borbála, az Ernst & Young vezérigazgatója szerint ez a vonzerő lényegében nem változik majd a közelmúltban bejelentett megszorító csomag miatt. Mint mondja, ha Magyarország nem tenne semmit, akkor az nagyobb probléma lenne, mint amekkorát a költségvetés rendbetételét szolgáló intézkedések okoznak a befektetők számára. Utóbbiak hosszú távon gondolkodnak, s akik eddig itt megjelentek, azok újabb befektetéseket is tettek. „Számukra a megszorító csomag azt jelenti, hogy van stabilizáció, amivel persze nem akarom azt mondani, hogy részleteiben nem lehetett volna jobban előkészíteni, s természetesen az átfogó reformokra is szükség van” – hangoztatja Czakó Borbála.
