„2006-2007-ben reálisan nem lehet azzal számolni, hogy az euró/forint árfolyam akárcsak megközelíti a 270-275 forintot, ezért a hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók nyugodtan választhatják a devizaalapú konstrukciókat” – állt a Magyar Bankszövetség ajánlásában még ez év januárjában.
Azóta fordult a világ, nagyot változott a piaci környezet, és mostanában alaposan rájár a rúd a devizaadósokra. Nem elég, hogy a globális kamatemelési hullámhoz csatlakozva az Európai Központi Bank nyár elején szintén beállt a sorba, egy hétre rá pedig a Svájci Nemzeti Bank is megemelte az irányadó kamatainak szintjét, a forint is meredek lejtőre állt. Az év eleje óta már durván tíz százalékkal ér kevesebbet az euróval és a svájci frankkal szemben, és a múlt pénteken fillérekre megközelítette az intervenciós sáv középvonalát jelentő 282,36-os euróárfolyamot is.
Hosszabb távon megéri kockáztatni
Banki szakemberek tapasztalatai szerint a törlesztőrészletek ekkora emelkedése még nem jelent tömegesebb problémát, és egyelőre nem érdemes leírni a devizahiteleket. Mint mondják, hosszabb távon még mindig megéri devizában eladósodni, és az ingadozások több év távlatában kiegyenlíthetik egymást. A piaci viszonyok változása miatt az árfolyambecslést felül kell vizsgálni – idézte az MTI Földi Tamást, a Bankszövetség vezető közgazdászát, de meg kell nézni a másik oldalt is. Ha ugyanis a nemzeti bank kamatot emel, az erősítheti a forintot, továbbá jótékony hatással lehetnek a nemzeti valutára a hosszú távú stabilizációs kormányintézkedések is.
Minden attól függ, hogy mik a várakozások az árfolyamok további alakulását illetően – fogalmazta meg több lakossági nagybank szakembere is. Ha nem számítunk a forint további gyengülésére, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy most érdemes csak igazán devizahitelt felvenni – vélték a K&H-nál. Egy gyenge forintárfolyamban ugyanis inkább benne van az erősödés lehetősége, mint egy már eleve erős jegyzésben, illetve az árfolyam jelenlegi gyengélkedése magával hozhatja a forintkamatok emelkedését, ami pedig a forinthiteleket drágítja. Egy most felvenni tervezett hitel esetében tehát a jelenlegi kamatszinteket és a várható árfolyam-elmozdulásokat kell figyelembe venni, és nem azt, hogy a forint korábban erősebb volt, mint most.
Hasonlóan vélekedett az OTP Bank illetékese. Németh Imre, a bank lakáshitelezési főosztályának vezetője szerint, aki további gyengülésre számít, és a későbbiekben sem várja a forint visszaerősödését, annak érdemes elgondolkodnia azon, hogy meglévő devizahitelét forintalapúra váltsa. Aki viszont nem gondolja tartósnak a forint gyengélkedését, annak nem ajánlott forintra váltania devizahitelét. A szakember szerint egyébként a forinthitel csak az új lakás esetében előnyösebb, miután törlesztőrészlete alig különbözik a devizaalapúétól, de ez a korábbi erősebb forintárfolyamok mellett is így volt – mondta Németh Imre.
Mikor billen a mérleg?
A konkrét aktuális banki konstrukciók mindenesetre még mindig a devizás hitelek előnyét mutatják. A K&H Banknál a forintban fizetendő hitelek induló törlesztőrészlete a január 2-án és a június végén felvett devizaalapú hiteleknél azonos: egy ötmillió forintos, tízéves futamidejű euróalapú hitel esetében 58 505 forint, svájcifrank-alapú hitel esetében 54 707 forint. A forint gyengülése miatt azonban a január 2-án felvett hitelek törlesztőrészlete időközben megnőtt: az euróalapú hitelek esetében 64 256 forintra, a frankalapú hitelek esetében pedig 59 755 forintra – tájékoztatta a hitelintézet az MTI-t.
Az OTP Banknál egy 15 éves futamidejű, ötmillió forintos svájcifrank-alapú (új és használt lakás vásárlására is felhasználható) hitel induló törlesztőrészlete 178 forintos árfolyammal számolva 47 637, euróalapúnál 278 forintos árfolyammal számolva 52 130 forint, míg a használt lakás vásárlására fordítható forinthitel induló részlete 51 310, az új lakás vásárlására szolgálóé pedig 45 460 forint.
Kérdés, mit jelent a további gyengülés vagy erősödés, mi az az árfolyam, amelynél már biztos elveszítik árelőnyüket a devizaalapú konstrukciók. Ezt persze bankja válogatja, de például a K&H jelenlegi hitelkondíciói mellett a forint árfolyamának 314,60 euró/forint, illetve 215 svájci frank/forint árfolyamig kellene gyengülnie ahhoz, hogy egy most felvett tízéves futamidejű devizaalapú lakáshitel forintban fizetendő törlesztőrészlete akkora legyen, mint egy most felvett forintalapú lakáshitelé. Ez az euró esetében 11-12 százalékos, a frank esetében pedig 20 százalékos további gyengülést feltételez, miközben az év elejétől eddig durván 10 százalékot gyengült a forint mindkét devizához képest.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
