Immár egy jól irányzott taslit kapott a korábbi nevelő célzatú figyelmeztetések és legyintések után a ma-gyar pénzügypolitika. Az amerikai Standard & Poor’s (S&P) döntésével a nagy hitelminősítők közül immár másodikként – az első a Fitch volt – lerontotta a magyar devizaadósság minősítését. Túlságosan laza a fiskális politika és a javulás jelei sem igen mutatkoznak – hangzik újra és újra az intés.
KIVÉTEL. A hitelminősítők általában tüzetes vizsgálatok, az adott ország vagy vállalkozás vezetőivel való találkozás és információgyűjtés után hozzák meg döntésüket a hitelbesorolásról. Az adósságállomány minősítésének kilátásai lehetnek semlegesek, pozitívak vagy negatívak. Ez általában a minősítés egy-három éven belüli változásának lehetséges irányát jelzi. Kivételek azonban itt is akadnak, az S&P például közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy „a minősítés tovább romolhat, ha az államadósság szintje a jelenlegihez hasonlóan gyors ütemben növekszik tovább”.
Becsléseik szerint a jelenlegi ütemmel számolva 2009-re már a GDP 74 százalékára rúgna az adósságállomány a 2004-es 60 százalékról. A negatív kilátásokkal ellátott minősítésrontás erős figyelmeztetésnek számít. A „megszokott” metódus az lenne, hogy semleges vagy stabil kilátásokkal látják el az újonnan adott minősítést, s a helyzet további romlása ad csak alkalmat a kilátás óvatos figyelmeztetésnek tekintett lerontására. A hitelminősítő ugyanakkor nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a puszta költségvetési egyenlegjavítás nem vezet majd a minősítés kilátásainak javításához.
A javuló egyensúlynak fenntarthatónak kell lennie, márpedig ez kizárólag „mélyreható szerkezeti változásokkal” érhető el. A piacra hideg zuhanyként ható hírre nem késett a kormányzati válasz; Veres János pénzügyminiszter egy tévéinterjúban úgy vélekedett, hogy a leminősítés elsősorban a 8 százalékra felhúzott államháztartási hiánynak szól, vagyis a múltra utal, s nem veszi figyelembe a kormány kiigazító csomagjának hatását. „Helyzetelemzésünk előre tekintő és igenis tartalmazza a konszolidációs csomag hatásait” – nyilatkozta a Figyelőnek Kai Stukenbrock, az S&P Magyarországért felelős elemzője. A jelentés elismeri, hogy „a konszolidációs csomag mérete valóban figyelemre méltó”. Ám rögtön hozzá is teszi, hogy ezt a folyamatosan romló államháztartási helyzet kontextusában kell vizsgálni. Márpedig ez a helyzet az S&P szerint annyira rossz, hogy még abban az esetben sem elég a kiigazító csomag, ha azt teljes egészében végrehajtja a kormány.
EGYOLDALÚAN. Ráadásul – jegyzi meg az ügynökség – a csomag túlnyomórészt a bevételi oldalra koncentrál, holott a költségvetési helyzet megoldásának kulcsa éppen a kiadási oldal nagyobb arányú csökkentése lett volna. Ennek alapján a hitelminősítő közgazdászai arra számítanak, hogy 2009-re a GDP-arányos államháztartási hiány 6,8 százalékra mérséklődhet – ami továbbra is nagyon magas szint lenne – a 2006-ra várt 11 százalékról. (Az adatok tartalmazzák a nyugdíjreform korrekció hatását, valamint az autópálya-építések költségeit, összesen a GDP 2,5 százalékát.) Ez egyben azt is jelenti, hogy nemigen bíznak a kormányfő szájából 2006-ra elhangzott 8 százalékos prognózisban.
MIKOR LÉP A MOODY’S?A hitelminősítők által adott besorolásokat (lásd a táblázatot) egymással összevetve kiderül, hogy a legbefolyásosabbként emlegetett minősítő ügynökség, a Moody’s által adott osztályzat három fokozattal jobb, mint a Fitch és az S&P minősítése. Nehezen képzelhető el, hogy a piac egymástól ennyire eltérően ítélné meg a magyar devizaadósságot, így valószínű, hogy a Moody’s követi majd két társát, s rontja a besorolást, főleg, hogy az nála is negatív kilátással van ellátva. Nagy kérdés azonban, hogy a Moody’s tartja-e magát a választások előtt a piacon általánossá vált vélekedéshez, amely szerint a nagy hitelminősítők megvárják az EU-nak benyújtandó konvergencia programot, s csak ezt követően döntenek a minősítésekről. Az S&P nem várt addig, s döntése ráerősített a forintgyengülési hullámra. Ha a Moody’s gyorsan követi, akkor hideg hullámfürdő vár a forintra a nyár folyamán, igencsak zivataros időjárással, helyenként jégesővel.
Büntet a piac
Huszonöt bázisponttal, 6,25 százalékra emelte hétfőn az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT). A piaci elemzők és az alapkezelők általában 50 bázispontot vártak. Nem is maradt el az azonnali büntetés, a forint a döntést követő percekben az euróval szemben 276 forintig gyengült, ami történelmi mélypontot jelent.
A döntés indoklásában az MT rámutat, hogy a kormány által bejelentett intézkedéscsomag „markáns” inflációs kockázatokat hordoz, ugyanakkor elismétli, hogy a világpiacokon egyre emelkedő hozamok és a magyar gazdaság nem egyértelmű kockázati megítélése következtében mérséklődött a forintbefektetések vonzereje. Ennek tükrében azonban elemzők szerint még kevésbé érthető, hogy miért csak 25 bázisponttal szigorított a jegybank.
Járai Zsigmond és Veres János. Van-e közös titkuk?
A helyzet paradox voltára jellemző, hogy egy fiskális szigorítás után nem szokott monetáris szigorítás is következni. Az MT sem ment el szó nélkül a megszorító csomag mellett. A testület álláspontja visszhangozza a piaci reakciókat; az adóemelésre alapozott kiigazítás nem fenntartható, ezért nem hiteles, ráadásul inflációgerjesztő hatású.
Elemzők véleménye szerint a jegybanknak reagálnia kellene, ha nem is a csomag átmenetinek tartott hatásaira, de a középtávú inflációs hatásokra mindenképpen. Ezt az MNB is elismeri; közleménye szerint nem csupán 2007-ben, de 2008-ban is a 3 százalékban meghatározott inflációs cél fölé kerülhet a fogyasztói árak éves átlagos növekedési üteme.
Az ellentmondásosnak tűnő helyzetet Járai Zsigmond, a jegybank elnöke világította meg kissé. Hétfői sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a 25 bázispontos emelés a folyamatok bizonytalanságát tükrözi inkább, mintsem a tagok közötti konszenzust. Ugyanakkor egy meglepő bejelentést is tett: az MT ülésén részt vett Veres János pénzügyminiszter, aki olyan intézkedésekről is beszámolt a tanácstagoknak, amelyeket csak jövőre, illetve 2008-ban jelentenek be. Mi lehet még a csomagban? Lapzártánkkor ez egyelőre rejtély.
