A munkáltatók jelenleg havonta a minimálbér (62 500 forint) 130 százalékáig (81 250 forint) adó- és járulékmentesen fizethetnek be azon munkavállalók javára, akik több pénztárnak is tagjai. A parlament előtt lévő törvényjavaslat a tehermentes munkáltatói hozzájárulást a minimálbér 20 százalékában (12 500 forint) állapítaná meg. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba most a munkáltatók fizetik be az összes tagdíj mintegy kétharmadát (50 milliárd forint), az egészségpénztárakba pedig mintegy 90 százalékát (27 milliárd forint).
Nem fognak fizetni
A munkaadók a tervezett adóterhek mellett nem fognak dolgozóiknak támogatást nyújtani – hívta fel a figyelmet Kozek András, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja –, tehát a tervezett intézkedés nem növeli a büdzsé bevételeit.
A pénztárak a költségmaximálást nem, csak annak módját vitatják – mondta Fórizs Sándor, a Hazai Pénztárszövetség elnöke, hozzátéve, nem igaz az a feltételezés, hogy a pénztári költségek elszakadtak más pénzügyi ágazatokétól. A magánnyugdíjpénztárak teljes díjterhelési mutatója például szerinte már azonos a vegyes befektetési alapokéval.
A kormány javaslata szerint az önkéntes pénztárak esetében legfeljebb a befizetés 7, a magánpénztárak esetében legfeljebb 6 százaléka kerülhetne a likviditási és működési alapba. A vagyonkezelői díjakat 0,9 százalékban maximálnák. A pénztárak szerint az ármaximálás csökkenti a piaci versenyt, és a beterjesztett törvénytervezet elfogadása (a sávos beszedés ellehetetlenítése) azt eredményezné, hogy az alacsony összeget befizetők terheit a tényleges megtakarítóknak kellene majd megfizetniük.
Piaci önszabályozásra van szükség
A szövetségek a piactól független árszabályozás helyett a piactól felfelé való eltérés korlátozását javasolják, vagyis hogy a vagyonkezelés ellenértéke – valamennyi díjat és egyéb terhelést figyelembe véve – ne haladhassa meg az előző évi költséghányad (az előző évi teljes pénztári vagyonkezelési díj és az előző év végi, piaci értéken számolt teljes pénztári vagyon hányadosa) 20 bázisponttal növelt összegét. A pénztárszövetségek tagjai az adott helyzetben el tudják fogadni azon igényt, hogy a pénztárak járuljanak hozzá a közös teherviseléshez azáltal, hogy költségeiket (a fedezeti alap terhelésén keresztül) korlátozzák – derült ki.
Ám hisznek a szabadpiac önszabályozó rendszerében, ezért olyan törvénymódosítást támogatnak, amelynél a pénztárak a fedezeti tartalék javára a tagdíj-, illetve tagdíj célú támogatásból legfeljebb 2 százalékponttal magasabb összeget vonhatnak le, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett átlagos fedezeti alap terhelés, vagyis a piaci átlag lenne a benchmark.
A vagyon erőteljesen gyarapodik, a költséghányad fokozatosan csökken, a működési költséghányad és vagyonkezelői díj már három éve alatta van a szabályozói maximumnak – hangsúlyozta Fórizs.
Egészségpénztárak: a kormány „elpazarolja a jövőt”
Az egészségpénztárak esetében a pénztárszövetségek azt javasolják, hogy a kormány ne változtassa meg a szolgáltatási kört, mivel a prevenciós szolgáltatások tilalma nincs hatással a költségvetés bevételi szerkezetére, a befizetett összeget a tagok más szolgáltatásokra fordítják. A prevenciós szolgáltatások korlátozását Váradi Péter, az Egészségpénztárak Országos Szövetségének vezetőségi tagja a „jövő elpazarlásának” nevezte.
A pénztárszövetségek szerint, ha a kormány ma elveszi az egészség- és önsegélyező pénztári tagok egészségmegőrzésre, szociális biztonságra fordítható befizetéseit, holnap a többszörösét kell megfizettetnie betegellátásukra, a szociálisan rászorultak támogatására.
