Nem tetszik a forintnak a csomag

A nemzetközi klíma sem éppen kedvező, változatlanul jelen vannak a globális kamatemelési aggodalmak és az amerikai inflációs félelmek, amelyek nagy nyomás alatt tartják a fejlődő piacokat, de a hétfői forintgyengülést elsősorban hazai események okozzák – mondta el kérdésünkre Lányi Bence. A Raiffeisen elemzője szerint a Gyurcsány-csomag, bár ambíciózus és valóban tartalmaz számos megszorító intézkedést, mégis negatív üzenetű a piaci szereplők számára. A hiánycsökkentés pályája ugyanis túlzottan is ambíciózus, miközben nem tartalmazza például a nagy adóssággal bíró állami vállalatok konszolidációját, és sok az olyan rizikófaktor, amely, ha beteljesül, boríthatja a hosszabb távú terveket, elsősorban is a 2008-ra kitűzött 3-3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését.

Kamatemelés jöhet

Ilyen kockázati tényező például a közszférából történő elbocsátások hatása vagy a gazdasági növekedés lassulása, mutatott rá az elemző. Amennyiben a GDP a mostaninak közel felére, 2-2,5 százalékosra visszaesik, az negatívan hat a vállalati profitokra is, és ezen keresztül az adóbevételekre, a bérekre, a bérterhekre és egyáltalán a fogyasztásra. Fennáll annak a veszélye is, hogy nem sikerül tartani az árstabilitást, az infláció megugrik, és ez kamatemelésre kényszeríti a jegybankot.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője már júliusban sem tartja kizártnak a központi bank beavatkozását. Legkésőbb augusztusban azonban egy vagy két lépésben összesen egy százalékpont mértékű kamatemelést valószínűsít. Elmondta: az MNB ugyan az infláció két-három éves alakulását vizsgálja előre, és a jövő évi infláció megugrásának egyszeri okai is vannak, félő azonban, hogy 2008-ra a fogyasztói árak növekedési üteme csak 4 százalék közelébe, és nem az elvárt 3 százalékig csökken. Valószínűsíti az augusztusi kamatemelést az is, hogy ekkorra készül el a jegybank következő inflációs jelentése – tette hozzá. A CIB Bank elemzésében arra emlékeztet, hogy a kiigazító lépések miatt 2007-ben a Pénzügyminisztérium szerint az éves átlagos infláció 5 százalék körül alakulhat, miközben a növekedési ütem 2 százalékponttal csökkenhet.

A banki elemzők szerint, bár az inflációs célkövetés rendszerében elméletileg a monetáris kondíciók kiigazítását teszi szükségessé, látni kell, hogy az infláció emelkedése mögött meghatározó részben kormányzati intézkedések, adóváltozások és hatósági áremelések állnak.

A reálkeresetek csökkenése, a foglalkoztatottság mérséklődése miatt a belső kereslet jelentős mértékben gyengülhet, a teljes növekedés 2 százalék alá kerülhet, így kereslet oldali inflációs nyomással várhatóan nem kell szembenéznie a jegybanknak – áll az elemzésben. Dilemmának nevezik, hogy az infláció átmeneti vagy legalábbis részben átmenetinek tekintett megugrására válaszul szigorítsa-e a monetáris kondíciókat a jegybank akkor, amikor jelentősen lassul a gazdaság.

A CIB elemzői szerint az biztos, hogy a következő időszakban monetáris lazításra nincs tere a jegybanknak, a külső faktorok is a mérséklés ellen szólnak: a fejlett piacokon folytatódnak a szigorítások, az elmúlt napokban pedig több feltörekvő ország – Törökország, Dél-Korea, Dél-Afrika – jegybankja is megemelte az irányadó kamatot.

Az elemzők ezzel együtt úgy látják, a jövő hétfői kamatmeghatározó ülés kimenetele attól függ, hogy a módosított deficittervek, illetve a kiigazító csomag milyen piaci fogadtatásra talál az elkövetkező napokban – áll a CIB elemzésében. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy a következő kamatdöntő ülésén a Monetáris Tanács várhatóan még nem változtat az alapkamaton, erre várhatóan ősszel kerülhet sor.

Álreformok instabil forinttal

„Rossz irányba megyünk” – összegezte véleményét Lányi Bence. Az elemző szerint a Gyurcsány-csomagban nincsenek valódi reformok, néhány távlati elemtől eltekintve csak bevételnövelő intézkedéseket tartalmaz, ez viszont hosszú távon nem jelent megoldást. A magánszemélyekre rótt új adóterhekkel (egyebek mellett a kamat- és árfolyamnyereség-adóval) kapcsolatban pedig elmondta: az nemcsak a fogyasztást és a megtakarítási kedvet veti vissza, hanem a hitelfelvételi kedvet is, ez pedig hosszabb távon megingathatja a forintot.

A hazai valuta eddigi stabilitásához ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a bankok állandó forintkereslete, amit a hitelfelvevők által generált állandó devizahitel-kereslet motivált. Ha a magánszemélyek kevesebb devizahitelt igényelnek, a bankoknak nem kell annyi devizát átváltaniuk forintra, vagyis kiesik egy komoly forintvételi nyomás, és tartós maradhat a gyengébb euró-forint árfolyam, tette hozzá az elemző. Más kérdés, hogy a kormányzat szempontjából ez éppen kívánatos, ezzel is inflálni lehet az államadósságot.