Évi 400 ezer forint
2006-tól évi 400 ezer forintos felhasználási korlátot ír elő az szja kilenc konkrétan meghatározott juttatásra, köztük az önkéntes egészség- és az önsegélyező pénztárakra. Gyógyüdülésre és a sporteszközvásárlásra (160 ezer, illetve 75 ezer forint/fő/év) az előző év végi pénztári egyéniszámla-egyenleg erejéig költhetnek a tagok, az év közben újonnan belépőt a belépés évében kizárják ebből a szolgáltatásból.
Klímaváltozás
Ennek ellenére az Egészségpénztárak Országos Szövetségének (EPOSZ) elnöke visszafogottan nyilatkozott az idei kilátásokról. Bolvári László – aki egyúttal a Vitamin Egészségpénztár ügyvezetője is – elmondta: 2006 a kivárás jegyében zajlik a tagság és a pénztárak részéről egyaránt. Ennek okaként a szabályozási környezet bizonytalanságát, a szolgáltatások igénybevételének fiskális korlátozását említette meg.
Tény, hogy néhány pénztárnál már érzékelték az említett 400 ezres korlát hatását. „Azok a munkáltatók, akik korábban az adómentesen adható legmagasabb munkáltatói támogatást nyújtották a munkavállalóiknak, csökkentették a támogatást” – mondta kérdésünkre Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár igazgatóságának elnöke. Az Uniqua Egészségpénztár tapasztalatai szerint a kis- és középvállalkozásokat sújtotta leginkább a változás, a Winterthurnál néhány százalékkal visszaesett az átlagdíj, az Allianznál pedig arra panaszkodtak, hogy bonyolultabbá vált a béren kívüli juttatások rendszere, ami a munkáltatók és tanácsadóik dolgát nehezíti. A K&H Medicinánál arra hívták fel a figyelmünket, hogy a fix bérszázalékot fizető munkáltatók esetében a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalókra hat negatívan a módosítás, hiszen a bérszázalék arányában magasabb juttatásban részesülhettek volna éves szinten, mint a jelenlegi 400 ezer forint.
Nem különösebben népszerű – főként az új belépőknél – a júniustól életbe lépő másik módosítás sem. E szerint ugyanis a tagok az első évben nem mehetnek el üdülni, és nem vásárolhatnak sporteszközt a pénztári számlájuk terhére.
A szakma ráadásul nem tartja kizártnak, hogy további szigorítások is lesznek. Ha az évi 400 ezer forintos keretet tovább csökkentik, akkor az már az egész önkéntes egészségpénztári piacra nézve is hatással lehet – fogalmaztak az OTP pénztáránál.
Ezek után nem meglepő, hogy a pénztári vezetők a szegmens legfontosabb mutatóit tekintve a tavalyi 37-40 százalékos bővülési ütem visszaesésére számítanak. Az optimistábbak szerint viszont van még potenciál, már csak abból kiindulva, hogy az önkéntes egészségpénztárak tagsága messze van a nyugdíjpénztárakétól. Előbbieknek 500 ezer, az utóbbiaknak 1,3 millió tagjuk van.
Csökkennek a költségek
A potenciális tagok becserkészésért egyre élesebb verseny folyik, ami több pénztárat is a költségeinek lefaragására ösztönzött. Egy szemléletes példa: az MKB Egészségpénztár 2003 elején a működési és likviditási alapra még a tagdíjak 16,5 százalékát vonta le, az év második felében már csak 13,5 százalékát, majd 2005. január 1-jétől a működési költséget sávosan érvényesítik, 2 és maximum 7 százalék között, a likviditási alapba pedig 0,1 százaléknyi tagdíj kerül. Lehoczky László szerint a további csökkentést az gátolja, hogy például a számlák tételes ellenőrzése csak jelentős élőmunkával oldható meg.
Van, aki szerint már most irreálisan alacsonyak a költségek, és kisebb levonás a pénztár üzemeltetését veszélyeztetné. „Az egészségpénztári működési elvonások jelenleg sem biztosítanak érezhető profitot az azt működtető cégek számára, a pénztárak nagy része jelenleg is veszteségesen működik” – emelte ki Váradi Péter, a Winterthur Egészségpénztár ügyvezető igazgatója. Úgy látja, hogy a működési elvonást legfeljebb külső finanszírozás bevonásával vagy a szolgáltatások szűkítésével lehetne tovább mérsékelni, illetve bújtatott költségeket kellene a pénzátraknak beépíteniük.
Az OTP Egészségpénztárnál mégis úgy gondolják: az adójogszabályok változása – adókedvezmény helyett pénztári számlán történő adójóváírás, amelyből működési költségre nem lehet levonni – fogja elsősorban a pénztárakat további költségcsökkentésre ösztönözni.
Új Pillér: „egy hatcsillagos megoldás”
A költségek csökkentésére adott kérdésre a Patika pénztár válasza az Új Pillér – mutatott rá Lukács Marianna ügyvezető a június 9-én elindult új piaci szereplő színre lépése kapcsán. A Bokros Lajos elnökletével induló, szakmai berkekben csak „elitpénztárként” emlegetett pénztár azokat célozza meg, akik legalább havi 10 ezer forintot szánnak egészségük megőrzésére. Évi 200 ezer forint befizetéséig 3,2 százalékos működési költséget vonnak le, az efölötti befizetett összeget pedig teljes egészében jóváírják a tag számláján. A pénztártag első havi tagdíjaiból az 5000 forintos belépési díjat, valamint a darabonkénti 1000 forintos kártyadíjat vonják le.
Lukács Mariann szerint a következő néhány évben az Új Pillér átrendezheti az önkéntes pénztári piacot. Egyrészt a piacon alacsony költség az adóoptimalizálók számára jobb megtakarítási formát tesz lehetővé, mint a nyugdíjpénztár, másrészt megindulhatnak a megtakarítások ebbe a szektorba is – véli a szakember. Eddig ugyanis visszatartó ereje volt az egészségpénztárak 10 százalékos átlagos költséghányadának, jóllehet ez a szektor létfontosságú lehet az egészségügyi reform forrásszükséglete szempontjából – tette hozzá.
A lapunk által megkérdezett konkurensek kétkednek a modell sikerességében. Mint mondják: nem az a pénztár a legolcsóbb, amelyik azt állítja magáról a reklámokban, illetve, hogy a tényleges költségszint az évente kért szolgáltatások számától is nagyban függ. Mások szerint a pénztárválasztást nem lehet leszűkíteni csupán a költségek szintjére, emelett legalább olyan fontos, hogy a pénztár milyen színvonalon működik, milyen a szolgáltatási hálózata, a számlák elszámolásának lehetősége, a kifizetés gyorsasága és a tagok tájékoztatásának módja. Fontos szempont a pénztár szabályszerű működése is, de nagy szerepe van számos részletkérdésnek is, például annak, hogy ki fizeti az egészségkártya zárolás díját, a tag vagy a pénztár.
Néhány nagyobb pénztár tagdíja és levonásai:
Forrás: PSZÁF
