Húszezer pont közelében a BUX
Csütörtökön záráskor 20 355,46 pont volt az irányadó BUX-index értéke, ami 2,39 százalékos csökkenést jelent a szerdai záráshoz képest. Az OTP papírjai 4,95, a Molé 3,06 százalékkal érnek kevesebbet. A Magyar Telekom ára 2,42 százalékkal erősödött, a Richter árfolyama pedig 400 forinttal 39 500 forintra gyengült.
Magyar idő szerint csütörtök hajnalra 3 százalékkal, 14 633 pontra csökkent a tokiói tőzsde irányadó mutatója. A Nikkei-index ennyit idén még nem esett egy nap alatt, ráadásul a mutató először süllyedt a lélektaninak tekintett 15 000 pontos szint alá. A tőzsdeindex esése nem, legfeljebb annak mértéke meglepő: az elmúlt három egymást követő napon gyengültek az amerikai tőzsdeindexek, ráadásul a Nikkei zuhanása után a jelentős európai tőzsdeindexek is 2 százaléknál nagyobb eséssel kezdték a csütörtöki kereskedési napot. Az ok egyértelmű: az amerikai kamatemeléstől való félelem.
Nyár végéig folytatódik a kamatemelési hullám
Az amerikai gazdaság növekedési ütemének lassulása ellenére az infláció leszorítása érdekében lehetséges, hogy kamatemelésre kényszerülünk – mondta még hétfőn Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke a BBC tudósítása szerint. A befektetők attól tartanak, hogy az emelkedő amerikai alapkamat lassítja a világ legnagyobb gazdaságának növekedési ütemét, ami visszavetheti az egész világgazdaságot. A Bloomberg elemzése szerint ennek már mutatkoznak tőkepiaci jelei: élénkül a kötvények és a biztonsági részvények (élelmiszergyártók, közszolgáltatók papírjai) iránti kereslet.
Az elsődleges bizonytalanságot az amerikai alapkamat alakulása okozza a tőkepiacon, mert az európai alapkamat kiszámíthatóan emelkedik (csütörtöktől a piaci várakozások szerint 25 bázispontos emelés után 2,75 százalékos lesz) – nyilatkozta a FigyelőNetnek Török Zoltán, a Raifeisen Bank elemzője. A szakértő szerint az okoz kétségeket az Egyesült Államokban, hogy elsősorban a drága olaj miatt valóban magas, közel 3 százalékos az éves infláció, de több makrogazdasági adat – az ingatlanárak alakulása, a munkaerőpiac friss trendjei – már azt mutatja, hogy lehűlőben van az amerikai gazdaság. A Raiffeisen Bank prognózisa szerint a két ellentétes folyamat eredőjeként a hónap végén még egyszer, 25 bázisponttal 5,25 százalékosra emelkedik az amerikai alapkamat, és azzal véget ér a 2004 júniusa óta tartó kamatemelési ciklus.
Az MNB lépései egyelőre nem kiszámíthatók
Idén nyáron két lépésben, összesen 100 bázisponttal emelheti irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ING prognózisa szerint – közölte lapunkkal Németh Dávid, a pénzintézet elemzője. Erre a stabilizációs intézkedések inflációnövelő hatása – ilyen lehet a középső áfakulcs emelése és az energiaár-támogatások leépítése – és a magyar kamatelőny megtartása miatt egyaránt szükség lehet – indokolta az előrejelzést az elemző.
Nem számít ezzel szemben a következő hat hónapban kamatemelésre Török Zoltán. A közgazdász úgy véli, hogy a hazai infláció a következő fél évben érdemben nem emelkedik, ráadásul ha a kormány hiteles stabilizációs csomaggal áll elő, úgy nem lesz szükség az egyébként még most is jelentős magyar kamatelőny növelésére.
A jövő év elején viszont jelentősen, akár 5 százalékosra is emelkedhet az éves infláció az esetleges áfaemelés, a gázár-támogatás változása miatt, amit csak fokoz, hogy januártól kikerül a statisztikákból az idén januári áfacsökkentés hatása – nyilatkozta Török, aki szerint ez már jelentősen magasabb a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál.
A tőzsde bizonytalan marad
Török Zoltán elmondta: a szombaton nyilvánosságra kerülő intézkedéscsomag makrogazdasági hatásai őszre válnak nyilvánvalóvá, addig maradhat az óvatos optimizmus a piacokon, bár a tőzsdei csapongás állandósulhat az amerikai kamatemelési félelmek miatt.
Hasonlóan látja a helyzetet Németh Dávid is: szerinte kérdéses, hogy a várható kamatemelések nyomán mennyi tőkét vonnak ki a magyar piacról, illetve az is, hogy a befektetők milyen árfolyamnál jelennek meg ismét a vételi oldalon.
