170 milliárd többletbevétel az adó- és járulékprés szorításából, 200 milliárd a központi kiadások lefaragásából – ez a konszenzus körvonalazódik a küszöbönálló megszorító intézkedésekről, de véglegeset és biztosat állítólag június 10-én tudhatunk meg, legalábbis Gyurcsány Ferenc ígérete szerint. A 370 milliárd forintos összeg nem járhat messze a valóságtól, ugyanis a GKI Gazdaságkutató Rt. egy korábbi összegzése szerint, ha minden változatlanul menne, nagyjából 400 milliárd forinttal lépné túl az államháztartás hiánya az idei évre tervezett 1545 milliárdot.
Evások lélektani határon
A bevételek szaporításánál – a kiszivárgott, de meg nem erősített információk szerint – leginkább három elemre számíthat a kormány: a 15 százalékos áfakörbe tartozó termékek és szolgáltatások átsorolását a 20 százalékosba, a 4 százalékos munkavállalói egészségügyi járulék 8 százalékosra emelése, valamint az eva adómértékének 25 százalékra növelése.
Az általános forgalmi adó 15 százalékos mértékének eltörlése, illetve 20 százalékra emelése körülbelül 100 milliárd forint többletbevételt hozhat év végéig a büdzsének – nyilatkozta korábban a FigyelőNetnek Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Ennél a tételnél nagy biztonsággal lehet becsülni, mivel olyan alapvető termékek és szolgáltatások tartoznak ebbe a csoportba mint például az élelmiszerek, a gáz-, gőz-, és vízellátás, a szennyvíz- és hulladékkezelés, a személyszállítás, vagy a gyógyászati-fogászati termékek és eszközök, melyek kereslete viszonylag rugalmatlan.
Hasonlóan biztosra mehet a kormány a munkavállalói egészségügyi járulék emelésénél is, hiszen az alkalmazottak nem tudják eltitkolni jövedelmüket. Más a helyzet viszont az evánál, annak ellenére, hogy a 15-ről 25 százalékra emelkedő kulcs még mindig kedvezőbb a vállalkozó számára, mintha társasági és osztalékadót fizetne – mondta lapunknak Zara László. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a 10 százalékpontos emelés az evázók egy részét már arra ösztökélheti, hogy részben eltitkolják bevételeiket, például úgy, hogy kevesebbet számláznak a ténylegesen kaszírozott összegnél. Másik lehetőség, hogy két cég működtetésével bizonyos tevékenységek bevételeit a „költségelhető” vállalkozásban számolnak el, de ezzel a jelenleg is alkalmazott módszerrel jóval nagyobb a lebukás esélye, mint az alulszámlázással, ezért az adószakértő nem számít arra, hogy jelentősebben növekedne a kétfelé számlázók tábora. Idén egyébként – az APEH-től kapott tájékoztatás szerint – 106 ezren eváztak, s az idei évre tervezett 107 milliárd forint bevétel 43,4 százaléka folyt be április végéig. Az említett bizonytalanságok miatt viszont nehéz megbecsülni, hogy mekkora bevételi többletet hozna az adóemelés, ha egyáltalán hozna.
Megvágott gázártámogatás
Ami a 200 milliárd forintos kiadáscsökkentést illeti, a már megszellőztetett információk szerint a kormány az államigazgatás és a közszféra karcsúsítására készül, például a minisztériumok számának csökkentésével, nagyszámú háttérintézményeik egy részének megszüntetésével, illetve összevonásával. Találgatások szerint akár a 20 ezer főt is elérheti az államigazgatásban, önkormányzatoknál tervezett létszámleépítés.
A pedagógusok sem számíthatnak túl sok jóra, a heti kötelező óraszám 24-re emelése egyes becslések szerint 10-15 ezer tanerő feleslegessé válásával járhat együtt. Nem számszerűsíthető egyelőre az esetleges kórházbezárások „költségkímélő” hatása sem, mivel nem tudjuk, hogy hány évre elhúzva menne végbe a folyamat, de az egészségügyre és az oktatásra is igaz, hogy rövid távon a végkielégítések és egyéb kifizetések inkább a kiadások növekedésével járhatnak, hacsak nem nyugdíjazást vagy más módszert választanak az intézmények.
Ami igen széles rétegeket érinthet akár már júliustól, az a gázár támogatásának jelentős megnyirbálása. Jelenleg ugyanis a 2,7 millió vezetékes gázt használó háztartás kivétel nélkül részesül kisebb-nagyobb kompenzációban. A kormány tervei szerint a támogatás csak az évi 1500 köbméternél kevesebb gázt fogyasztó 1,5 millió háztartásnak járna, de nekik is csak egy-két évig. Az idei 120 milliárd forintos támogatási keretet figyelembe véve, a kompenzáció szűkítése legalább 50, de akár 90 milliárd forint megtakarítást hozhatna a büdzsének a kiadási oldalon.
Ugyancsak valószínű a gyógyszerek, leginkább a drága import készítmények támogatásának megszüntetése, illetve szűkítése, ami szintén akár tízmilliárdokkal járulhat hozzá az államháztartás egyensúlyi helyzetének javításához.
