Az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott közép-kelet-európai országokat vizsgálva elmondható, hogy Magyarországon akárcsak Litvániában és Szlovéniában a gyors eladósodás egy normális felzárkózási pályának tekinthető – mondta Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa az MNB Klub keddi rendezvényén Budapesten.
Lettországban és Észtországban az eladósodottság szintje, illetve növekedésének üteme is túlzottnak mondható. Ezzel szemben Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában valójában semmi jele egy nagyarányú hitelfelvételi folyamatnak.
Mi számít kockázatos hitelexpanziónak?
Bár összességében a gyors eladósodás Magyarországon normális felzárkózási pályának tekinthető, az is elmondható, hogy a háztartási szektorban kockázatos hitelbővülés jeleit lehet tapasztalni – tette hozzá a jegybanki szakember.
A jegybank szakértői szerint a közgazdasági szakirodalomban többféle választ is megfogalmaztak arra, mi tekinthető kockázatos hitelbővülésnek. Van olyan nézet, hogy erre a legegyszerűbb válasz egy fix korlát feltételezése, amelynél a gazdasági fundamentumoktól függetlenül meghatároznak egy bizonyos határértéket. Ez esetben, ha egy adott országban a GDP-hez mérten a hitelállomány növekedése ennél nagyobb értéket mutat, az már kockázatosan tekinthető.
A másik lehetséges válasz az, hogy egyfajta történeti idősor alapján meghatározható, hogyan alakul a hitelállomány. Egy kellően hosszú idősorból közvetlenül meg lehet figyelni a hitelezés úgynevezett egyensúlyi pályáját.
A harmadik megközelítés olyan közgazdasági fundamentumokból indul ki, mint a GDP, a reálkamat, illetve az infláció alakulása. Ezekből levezethető egyfajta hiteldinamika, és így meghatározható az egyensúlyi pálya, amely mellett még elfogadható a hitelbővülés. Ezt választották a klubban bemutatott tanulmány szerzői.
Nyugat-Európához képest még alacsony az eladósodottság
E megközelítés alapján, ha az egy főre jutó GDP egy adott államban magas, az az ország fejlettségét mutatja és a jólét együtt jár a pénzügyi közvetítés fejlettségével is. Egy fejlett bankszektor mellett a nagyobb eladósodás sem jár együtt számottevő kockázattal. Ha a reálkamat kicsi, akkor az magas hitelkeresletet vonz, és ugyanezt eredményezi az alacsony infláció is. Magas pénzromlási ütem esetén ugyanis a tőketörlesztő részletek kezdetben olyan magasak lehetnek, hogy sok háztartás a havi részleteket egyszerűen nem lesz képes megfizetni, még ha az a kölcsön hosszabb futamideje esetén nem is okozna problémát számukra.
Az EU-hoz újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok esetében a viszonyítási alapot az eurózóna államai adták, azoknak is 1980-2002 közötti fejlődése. Eszerint a közép-kelet-európai államokban tulajdonképpen csak a háztartások esetében jelentkeznek hitelezési kockázatok, a vállalati szektornál nincs jele a túlzott hitelezésnek.
Az előadáson az is elhangzott, hogy a háztartások esetében a nyugat-európai államokkal összehasonlítva a kelet-európai régióban alacsony a háztartások eladósodottsági szintje. Magyarországot tekintve, ha a GDP-hez mért hitelállományt vesszük alapul, akkor 1989-ben, a rendszerváltás évében még kis mértékben magasabb is volt a lakosság eladósodottsági mértéke, mint napjainkban. Akkor ez az arány közel 20 százalék volt, míg mostanában 18 százalék.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
