Gary McKinnon kiadatásáról döntött egy brit bíróság május közepén. A negyvenéves munkanélküli rendszergazda a vádak szerint 2001 és 2002 között 97 amerikai számítógépet tört fel, egyebek közt a NASA, a Pentagon, a haditengerészet, valamint hadsereg hálózataiba jutott be. Az okozott kár eléri a 700 ezer dollárt. Habár egyesek szerint minden idők legnagyobb szabású betöréséről van szó, Nemes Dániel, a Filter:max stratégiai igazgatója szkeptikus ebben a kérdésben. „Azt sem tudni, hogy mennyire megalapozottak az okozott kárra vonatkozó becslések: jelen ügyben példát akarnak statuálni.”
Gary McKinnon. Csaknem száz amerikai számítógépet tört fel, akár 70 évet is kaphat.
A Glasgowban született hacker szerint kiadatása – amelyhez még a külügyminiszter jóváhagyása szükséges – súlyos következményekkel járhat. A szeptember 11-e után elfogadott törvények alapján McKinnon tettei a terrorizmus kategóriájába eshetnek. Így akár 70 év börtön is várhat rá, s még Guantanamóra is kerülhet. Fura védekezése szerint csupán a Földön-kívüliekről szóló eltitkolt információkra, valamint a tőlük származó hasznosítható műszaki eljárásokra volt kíváncsi.
A szerverfeltörések korántsem ritkák. Bár nem kapnak ekkora hírverést, inkább azok a támadások elterjedtek, amikor nem az idegen gépek tartalma a lényeg, hanem, hogy fel tudják használni azokat, például kéretlen reklámlevelek küldésére. „Az sem ritka, hogy egy átlagos, akár magánszemély által üzemeltett szerver ellen egy nap több száz, vagy akár ezer betörési kísérletet elkövetnek” – mondja Nemes Dániel.
Szekfű Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja, a Lebegő Network Kft. vezetője szerint azonban a vállalatok számára nem a külső támadások testesítik meg az igazán komoly veszélyt, sokkal inkább a belső munkatársak gondatlansága, vagy szándékos cselekedete, ami azután megkönnyíti az adatlopást. A célzott külső és belső támadásokat a vállalatok vagy akár a kormányzati szervek nem szívesen publikálják. A Pentagon gépei elleni akciókról is csak a kilencvenes évek közepén, az internet gyermekkorában hoztak nyilvánosságra adatokat: ekkor évi 250 ezer (!) támadásról tudósítottak.
Szekfű Balázs éles vonalat húz a Gary McKinnon és a hozzá hasonló virtuális betörők, illetve a „fehér sapkás hackerek”, azaz az információs szabadság ünnepelt bajnokai közé, s kimondja: Gary McKinnon már nem a „mi hősünk”. Igazi hős viszont például Jon Lech Johansen, akit a világ csak DVD Jonként ismer, s aki egy egész iparágat kényszerített térdre. Az 1983-ban született norvég srác 16 évesen feltörte a DVD-lemezek másolásvédelmét. Őt 2002-ben Oslóban állították bíróság elé, de a bírók elfogadták a védelem érvelését, miszerint Johansen a DVD tulajdonosaként csupán törvénybe foglalt jogával élt, hogy saját célra másolatot készítsen az adathordozóról.
DVD Jon az ítélet ellenére sem pihent babérjain: azóta számos védelmi rendszert visszafejtett, így például az iTunes digitális jogvédő rendszerét, ezenkívül publikálta például a Google videólejátszójának azt a változatát, amellyel nem csak a keresőcég oldalain elhelyezett videókat lehet lejátszani. A „dicsőséglistára” többen is felfigyeltek, végül egy online zeneáruházat működtető San Diegó-i cég, az MP3Tunes csapott le tavaly az ifjú titánra.
Shawn Fanning nevét alighanem kevesebben ismerik, mint szüleményéét, a Napsterét. Fanning egyetemista évei alatt, 19 évesen – barátjával, Sean Parkerrel együtt -, 1999 júliusában írta meg a Napster első verzióját. A Fanning becenevét viselő rendszer először egyetemisták körében lett népszerű, elsősorban MP3-fájlok megosztására alkalmazták. A zeneipar több nagy cége, de a Metallica együttes is pert indított a szolgáltatás ellen. A 2001. márciusi ítéletet követően a Napster leállította hálózatát, amit szeptemberben egy részleges kiegyezés követett. Ezután a cég vezetése kísérletet tett a jogtisztává tett szolgáltatás előfizetéses alapon történő működtetésére, a zenecégek azonban nem szívesen tárgyaltak velük. A rákövetkező év tavaszán úgy tűnt, a német Bertelsmann felvásárolja a céget 8 millió dollárért, ezt azonban az amerikai csődbíróság megakadályozta.
Szekfű Balázs szerint DVD Jon vagy Fanning azért lehettek az internetes társadalom hősei, mert olyan iparágakkal szálltak szembe, amelyek az elmúlt évtizedekben – saját magas profitjukat védve – hátráltatták a fejlődést. „A mai napig irreálisan drágák a műsoros CD lemezek és nem olcsók a DVD-k sem, a zene- és filmipar pedig képtelen belátni: a jövő a zene, a film és más tartalmak megosztása felé mutat.” Az ellenséges, perekkel terhelt légkörben így egyértelműen szabadságharcosként néztek fel az efféle monopóliumok ellen küzdő hackerekre.
Akárhogy is végződjék a kevéssé szimpatikus Gary McKinnon ügye, Kevin Mitnicktől aligha hódítja el minden idők legismertebb hackere címet. Őt még 1995 elején tartóztatta le az FBI a Fujitsu, a Motorola, a Nokia és a Sun Microsystems rendszereibe való betörésért, s végül összesen öt évig ült börtönben. Bár 2000-ben kiengedték, 2003-ig még csak számítógép közelébe sem mehetett.
