Az uniós csatlakozás kedvezően hatott régiónk gazdaságára, a növekedés 2004-2005-ben mindenütt meghaladta a korábbi években mértet – állapítják meg a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (WIIW) elemzői. Pozitív fejlemény, hogy a GDP-t az áruk és a szolgáltatások exportja serkentette, nem pedig a belső kereslet. A régió gazdasági növekedésében a kereskedelem szerzett kiugró részesedést, kivéve Szlovákiát, ahol a makrogazdasági instabilitásra vezethető vissza a kereskedelem szerepe körüli bizonytalanság.
Régiónk gazdasági kilátásai összességében jónak ítéltettek. A 2004-ben csatlakozott EU-tagoknál, kissé mérséklődő ütemben ugyan, de folytatódik a gyors növekedés a következő években is. Ezt általában az export vezérli, kivéve Lengyelországot és Csehországot, ahol a belföldi kereslet erősödése várható. Magyarország továbbra is 4 százalék körüli GDP-bővülésre számíthat, ami nem rossz, de úgy tűnik, ezen a téren megkérdőjelezhetetlen Szlovákia első helye, ahol stabilan 6 százalék fölötti tempó várható.
Magyarországon az elmúlt két évben az áruexport nőtt dinamikusan, s ez nem csupán a csatlakozásnak köszönhető, hanem egy struktúraváltás következménye is. Az ipar és a termékek exportja igen gyorsan elmozdult a közepesen, illetve magasan fejlett technológiák (elektronika, precíziós műszerek gyártása, gépjárműgyártás) irányába.
Az új tagországokban a munkaerőköltségek tetemesen emelkedtek 2000 óta. Azt gondolhatnánk, hogy ez rossz hatással van az exportra és a versenyképességre. Úgy tűnik azonban, ennek éppen az ellenkezője igaz: ahol nőtt a munkaerőköltség, ott megszaladt az export is, ahol nem nőtt, ott viszont stagnált, mint például Szlovénia esetében.
A foglalkoztatottság szinte minden régiós országban javult, ám hozzá kell tenni, hogy Magyarország ezen a területen nem tartozik a legjobbak közé. Régiós összehasonlításban nálunk alig javult a mutató, ezzel együtt – szintén régiós összevetésben – viszonylag alacsony a munkanélküliek száma.
A költségvetési egyensúly megteremtése több ország számára bizonyul komoly kihívásnak. Ebben a tekintetben Szlovénia a jó tanuló – Magyarország pedig a rossz. Azzal az elemzők persze tisztában vannak, hogy a parlamenti választások előtt a kormányok nem tesznek az egyensúly irányába ható, megszorító lépéseket, de az új vezetőknek a befektetők elvárásaihoz is igazodva kell majd cselekedniük. A WIIW kutatói szerint erre van esély, miután elmúlt az a politikai kockázat, amelyet az adócsökkentéssel és költekezéssel még nagyobb hiányt előidéző populista pártok esetleges hatalomra kerülése rejtett magában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
