Hozamrangsor az alapoknál
Hazai likviditási alapok: 1,13%
Hazai pénzpiaci alapok: 1,12%
Euró pénzpiaci alapok: 0,32%
Pénzpiaci alapok: 1,11%
Rövid kötvényalapok: 1,01%
Hosszú kötvény alapok: 0,94%
Részvénytúlsúlyos alapok: 8,9%
Tiszta részvény alapok: 9,65%
Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: 2,47%
Kiegyensúlyozott vegyes alapok: 5,78%
Egyéb alapok: 2,9%
Garantált alapok: 2,07%
Származtatott alapok: 1,8%
Ingatlanalapok: 1,83%
(vagyonnal súlyozott átlagos hozam)
A 13 700 milliárd forintot meghaladó nettó lakossági megtakarítások a GDP 3,7 százalékát tették ki (a szezonálisan kiigazított értékkel számolva). Ezen belül főleg a forintbetétek és a befektetési jegyek összege emelkedett, de szépen gyarapodtak a nyugdíjpénztári követelések is.
A részvénypiacon a kisbefektetők nagyobb értékben adtak el, mint vettek, de a tőzsdeindex emelkedése miatt számottevő árfolyamnyereségre tehettek szert. A gyenge forint hasonló nyereséghez juttatta a devizabetétekben megtakarítókat, ugyanakkor jelentősen megemelte a devizahitelek állományát. Ennek dacára a háztartások továbbra is jellemzően a devizahitelt választják, ezek száma tovább nőtt, míg a forinthitelek összege csökkent.
Lassú eltolódás
Nagyon lassan módosul a hazai lakossági megtakarítások szerkezete. A bruttó lakossági pénzügyi megtakarítások mintegy 19 500 milliárd forintnyi állományán belül változatlanul a készpénz és a bankbetétek képviselik a legnagyobb súlyt. Némi elmozdulás érzékelhető ugyan: együttes arányuk ha lassan is, de folyamatosan csökken, de az idei év első negyedében így is 37 százalék fölötti, vagyis legalább minden harmadik félretehető forintunkat bankszámlán vagy otthon a fiókban tartjuk.
A GKI Gazdaságkutató Rt. múlt héten nyilvánosságra hozott 2006-os prognózisa ezzel kapcsolatban lassú fejlődést vetített előre. A kutatók ugyanis arra számítanak, hogy a kamatok mérséklődésével a banki megtakarítási forma szerepe tovább csökken, cserébe kismértékben erősödhet a – jelenleg durván 9 százalékos súlyt képviselő – nem részvény típusú értékpapírok, például a befektetési alapok vonzereje. A nyilvános nyíltvégű értékpapíralapokban mára több mint 1500 milliárd forintnyi tőke halmozódott fel, ha ehhez a zártvégű és egyéb alapok vagyonát is hozzáadjuk, akkor mintegy 2100 milliárdos „alaptőkéről” beszélhetünk.

Tõkekivonás a kötvényalapokból 2006. elsõ negyévében (Forrás: Bamosz)
Az utóbbi időben egyébként jelentősen módosult a befektetési alapok piacának szerkezete, erről árulkodnak a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) első negyedéves statisztikái. A biztonság mellett – amelyről a garantált alapok nem szűnő népszerűsége árulkodik – minden korábbinál erősebbé vált a likviditás szempontja, illetve az az igény, hogy a befektetőknek a lehető legrövidebb időtartamra kelljen elkötelezniük magukat. Több mint fél éve szinte minden kötvénytípusú alapból jelentős tőkekivonást tapasztalnak az alapkezelők, legnagyobb mértékben a rövid kötvényalapokból. Ez alól csak a likvidtási alapok jelentenek kivételt, a befektetők a jelek szerint a legrövidebb futamidejű alapokat preferálják.
Jól szemlélteti ezt például az, hogy az év első negyedében az úgynevezett likviditási alapok (a három hónapnál rövidebb átlagos hátralevő futamidejű alapok) vagyona közel 43 százalékkal gyarapodott, és friss befektetésként 73 milliárd forintot helyeztek ezen alapokba a befektetők, alig húsz százalékkal kevesebbet, mint amennyit tavaly az egész év során.
Mindeközben a pénzpiaci és kötvényalapok együttes vagyonának másfél éves, trendszerű növekedése 2005 végén megállt, és fél éve csökken, illetve stagnál. Mindkét alaptípus tőkekivonást szenvedett el: a pénzpiaci alapokból az év első három hónapjában 2,5 milliárd forintot, a rövid kötvényalapokból közel 41 milliárd forintot, a hosszú kötvényalapokból pedig 9 milliárd forintnyi jegyet váltottak vissza a tulajdonosok. (Ez arányaiban a pénzpiaci alapokból 0,6 százalékos, a rövid kötvényalapokból csaknem 10 százalékos, a hosszú kötvényalapoknál is több mint 9 százalékos kivonást jelentett.)
Forintválság, választások
A pénzpiaci és kötvényalapok közötti átrendeződés első kiváltó oka a 2003-as forintválság volt, ezt követően a pénzpiaci alapok gyorsabban álltak talpra. Bár az utolsó időszakban változó mértékű a bővülésük, a kötvényalapok esetében jóval nagyobb volt a visszaesés, és a kezdeti lassabb növekedésük után mára a gyors bővülések és visszaesések váltják egymást – mutat rá a Bamosz elemzése.
Valószínűsíthető ugyanakkor az is, hogy az idei évben a választásokat megelőző nagyobb pénz- és tőkepiaci bizonytalanság is afelé hajtotta a befektetőket, hogy minél rövidebb idejű, vagy minél több garanciát nyújtó instrumentumokat válasszanak.
Csábító részvényhozamok

Tõkebeáramlás a részvényalapokba 2006 elsõ negyedévében (Forrás: Bamosz)
Ezzel párhuzamosan egy másik trend is érvényesülni látszik az alappiacon: az elmúlt évek káprázatos tőzsdei hozama lassan a kisbefektetők szemében is vonzóvá teszi a kockázatosabb eszközöket. Megindult a növekedés a részvény- és vegyes alapok irányába, miáltal ezek aránya 15 százalék fölé nőtt az alappiacon, szemben az egy évvel ezelőtti 10 százalékos vagyonaránnyal.
Más kérdés, hogy a részvényalapok sem teljes mértékben részvényekben fialtatják a befektetők pénzét, hanem átlagosan durván 75 százalékos arányban, mint ahogy az ingatlanalapok átlagos ingatlanállománya is messze van a 100 százalékostól, legfeljebb 50 százalék körüli.

Tõkebeáramlás a garantált és ingatlanalapokba (Forrás: Bamosz)
Az ingatlanalapok egyébként, a garantált alapokkal együtt stabilan nagy népszerűségnek örvendenek, mindkét alaptípusba durván 30 milliárd forintnyi friss befektetés érkezett az év első három hónapjában. A befektetők alacsony kockázatú alternatíváknak tartják őket, és általában nem foglalkoznak viszonylagos drágaságukkal. A két alaptípusban forgó tőke jelenleg a teljes hazai alapvagyon negyedét teszi ki.

