A GDP 10 százaléka
• 2004 december 31-én a lakáshitel állománya 1875 milliárd forint volt, ez a GDP 9 százalékának felelt meg
• 2005 végén a lakáshitelek állománya 2242 milliárd forint volt, amely a GDP 10 százalékának felelt meg
Ösztönözni kell
A megtorpanás ellen, amelyben az Ecostat Ingatlanmonitor tanulmányának legfrissebb száma szerint az új lakások nehezebb értékesíthetősége és a használt lakások piacának megmerevedése is szerepet játszik, a kondíciók enyhítésével igyekeznek tenni a bankok. A kutatóintézet tapasztalatai szerint legalábbis egyre több, korábbi feltételen lazítanak, és több bank leszállította a minimálisan elvárt önrész mértékét. Erre a lakáslízing-konstrukciók terjedése is ösztönzi a „klasszikus” hitelt nyújtó intézményeket, az önerő nélküli lehetőség ugyanis sokak szemében tűnik vonzónak.
A lakáslízinggel kapcsolatban ugyanakkor az Ecostat is megjegyzi, hogy annak terhe, a havi lízingdíjak összege 1,5-2 százalékkal drágább a hagyományos hitelek havi törlesztőrészletéhez képest, így kizárólag a tartósan magas havi fizetéssel bíró ingatlanvásárlók számára jelent alternatívát. További kötöttség, hogy a nullaszázalékos önerő ma még a fővárosban és vidéken is csak az új építésű lakásoknál vehető igénybe, míg használt lakást lakáslízinggel is legalább 30-40 százalékos önerővel lehet megtenni.
Minden ötödik hitel deviza
A folyósított lakáshitelek szerkezetében egyébként érdekes változás következett be az utóbbi időben: egyre többen fordítják használt lakásra a felvett összeget. 2005-ben a lakáscélú hitelek 50,2 százalékát vették fel használt lakás vásárlására, míg egy évvel korábban csak 34,6 százalék volt ez az arány, vagyis ezzel együtt csökkent az új lakásra és építésre felvett hitelek száma. A tavalyi évben a használt lakás vásárlásáára felvett hitelek összege meghaladta az építési és újlakás-vásárlási hitelekét. Eközben nőtt a lakáshitelek átlagos futamideje (a 2004-es 12,8 évről 2005-re 14 évre), és tovább emelkedett a devizában felvett hitelek aránya.
Az idei év első negyedében például már a lakáshitelek ötödét devizában igényelte a lakosság. A devizahiteleknél nem jár állami támogatás, a kezelési költségek, jutalékok rendre magasabbak, ám mivel jellemzően így is kedvezőbbek a törlesztés szempontjából, népszerűségük töretlen. E népszerű, alacsonyabb kamatú hitelforma fő veszélyforrását, az árfolyamkockázatot egyre több bank fix devizaárfolyamra kötött szerződésekkel küszöböli ki, jegyzi meg az Ecostat.
A devizahitelek térhódításával folyamatosan csökken a támogatott lakáshitelek aránya. 2005-ben összesen 121 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 538 milliárd forint értékben, ennek 36 százaléka volt államilag támogatott. Az ezt megelőző évben a 124 ezer engedélyezett hitel értéke 512 milliárd forint volt, ezeknél az állami támogatás mértéke még jóval nagyobb, 61 százalék volt. Egy-egy ügyfél részére 2005-ben átlagosan 4,4 millió forint összegű hitelt engedélyeztek, míg egy évvel korábban az átlag 4,1 millió forint volt.
Hitel nélkül nem megy
Az Ecostat felmérése szerint egyébként az összes (bármilyen célra) hitelt felvenni szándékozó magánszemély közül jelenleg 43 százalék fordítaná ház- vagy lakásfelújításra a kért összeget, 17 százalékuk önálló házat vásárolna, 15 százalék pedig lakásvásárlását oldaná meg a hitel segítségével. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a hitelfelvétel leggyakoribb indoka a lakásigények kielégítése. Az Ecostat következtetése szerint a vásárlók jelentős többsége csak hitel igénybevételével képes házat vagy lakást vásárolni. Az ingatlanpiac viszont bizonyos mértékig telítődött, s főleg az alacsony jövedelmű csoportok lakásigénye nincs kielégítve, akik ingatlan vásárlásakor mindenképpen hitel felvételére szorulnak.
