Az utóbbi időben elszaporodtak a piacon azok a vegyes befektetési (betét-befektetési alap-életbiztosítás) konstrukciók, amelyek ismeretlensége hátrányosan érintheti a nem kellően tájékozott ügyfeleket – hívta fel a figyelmet Marsi Erika, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgatója hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. Ezt a felügyelethez egyre sűrűbben érkező ügyfélpanaszok is igazolják, amelyek közül minden tizedik a tájékoztatás hiányosságát veti a pénzügyi intézmények szemére.
Márpedig az újabban megjelent banki, befektetési alap, és befektetéssel kombinált életbiztosítási konstrukciók az átlagosnál jóval bonyolultabbak, és részletesebb tájékoztatást igényelnének, mondják a felügyelet szakértői, akik szerint a problémás esetek alapvetően négy csoportba sorolhatók.
Függő kamatozású betét
Jóllehet még csak két bank termékpalettáján szerepel, érdemes odafigyelni az úgynevezett függő kamatozású betétek típusára, amelyek esetében a kamat egy kisebbik része garantált, a nagyobbik része valamilyen feltételtől függ. Ilyen feltétel lehet például az euró/forint árfolyam, amelynek egy előre meghatározott sávba kell esnie egy meghatározott időtartamban ahhoz, hogy az ügyfél hozzájusson a vonzó kamatprémiumhoz. A meghatározott euró árfolyamsáv volt már például 244-256 (tavaly ősszel), vagy 249-262 forint (mint manapság), és éppen mostanában nem lenéz belátni, hogy milyen gyorsan változhat a helyzet, és kieshet a forint egy ilyen tartományból. Márpedig, ha kicsúszik, akkor a betétben elhelyezett összeget csak a garantált alapkamat növeli, amely viszont igen alacsony, akár 0,25 százalékos is lehet.
Ezen termékek esetén alapvető követelmény, hogy a bankok az ügyfelet megfelelően tájékoztassák arról: milyen tényezők hathatnak az árfolyam alakulására, hangsúlyozta Marsi Erika. A kockázati tényezők mellett az esetleges extra költségekre is minden esetben érdemes rákérdezni, mert például előfordulhat, hogy lejárat előtti betétfelvétel esetén külön díjat kell fizetni.
Betétmixek
Szintén érdemes tisztában lenni a már szinte minden nagy hazai banknál elérhető úgynevezett betétmixek jellegzetességeivel, amikre egyébként már a FigyelőNet több korábbi összeállítása, és a PSZÁF is több ízben felhívta a figyelmet. Ezeknél a kombinált megtakarítási formáknál alapkövetelmény, hogy a betétben elhelyezett pénzzel megegyező nagyságú összeget kell a bank által kínált valamilyen befektetési alapba fektetni. A betétösszegre a meghirdetett kamatot fizetik, a befektetési alapban lévő pénzre a befektetési alap hozama jár.
Mindezzel az a legfőbb gond, mutatott rá Marsi Erika, hogy a befektetési alapok múltbeli hozamai és a lekötött bankbetétek jövőbeli kamatígérete keverednek egymással, miáltal az ügyfél nem tudhatja előre, hogy lekötött betétnek látszó megtakarítása végül mekkora kamatot hoz. Ráadásul sok ügyfél nem tudja, hogy több esetben a betétben lévő összegre csak az első lekötési időszakra (általában 2-3 hónapra) fizeti a bank a nagyobb kamatot, ami ezután nem jár.
Továbbá, a befektetési alapba fektetett összeg hozama az alap mindenkori teljesítményétől függ, így a hirdetésekben szereplő hozamadatok kizárólag a múltra vonatkoznak, és semmilyen garanciát nem nyújtanak a jövőre nézve. Nincs tőke-, vagy hozamgarancia, sőt – kedvezőtlen piaci környezetben – akár a befektetett összegnél is kevesebbet kaphat vissza az ügyfél. Szintén kellemetlen meglepetéseket okozhat, hogy a bank a befektetési alapokra vonatkozó speciális költségrészeket is felszámíthat, amelyekkel az ügyfél esetleg nem számol. Előfordulhat az is, hogy a befektetési alapban elhelyezett összeget a betét lekötési idejénél hosszabb időre kell elhelyeznie az ügyfélnek, viszont ha idő előtt felvenné, akkor plusz néhány százaléknyi visszaváltási díjat is megfizettetnek vele.
Unit linked „bankbetét”
A felügyelet tapasztalatai szerint alapvető gond, hogy az ügyfelek egy része a szerződés aláírásakor egyáltalán nem tudja, milyen típusú megtakarítást választott, s ez utólag hátrányt jelent számára. Különösen akkor, ha egyes banki, biztosítási értékesítők esetleg szándékosan is félrevezetik az ügyfeleket: például befektetési (unit linked) életbiztosításokat bármikor kiváltható bankbetétként, befektetésként adnak el az ügyfeleknek.
A PSZÁF több olyan esetről is tud, amikor ezeket – a jellemzően tízéves futamidejű szerződéseket – idős állampolgárokkal vásároltatták meg, akik egy része a futamidő lejárta előtt szeretett volna pénzt kivenni a „betétből”, ám a befizetett összegnél jóval kevesebb pénzt kaptak vissza. Csalás nem történt, csak az ügyfelek nem tudták, hogy az életbiztosítások többségénél a futamidő elején jóval több költség terheli a megtakarítást, mint a lejárathoz közelebbi időpontokban. (A biztosító a befektetés mellett haláleseti kifizetésre szóló kockázatban is áll, az ügyfélnek ennek költségét is meg kell fizetnie.) Ez pedig azt jelenti, hogy idő előtti (főképp az első években történő) visszavásárlás esetén nemhogy a hozamok nem vakítják el az ember szemét, de még azt sem kapja meg, amit befektetett.
Alapok és költségek
Jóllehet egyértelműen elkülöníthetők a bankbetétek és a befektetési alapok, az ügyfelek többségénél olykor összemosódnak a határok. Márpedig nemcsak a kamat vagy a hozam szempontjából vannak különbségek, hanem a költségek métrtékében is. Az alapok palettája sokkal színesebb, a költségszerkezetük is bonyolultabb és jóval szélesebb skálán mozog.
A PSZÁF a közelmúltban első alkalommal készített összehasonlító táblázatot és elemzést a nyilvános befektetési alapok ügyfeleket terhelő tényleges költségeiről. A 2004-re vonatkozó adatokat követően a 2005. évi összevetés is hamarosan megjelenik, de az e nélkül is már látható, hogy érdemes összehasonlítani az egyes bankokban elérhető konstrukciókat.
Az alapokat terhelő költségeket az alapkezelők a tájékoztatóban, kezelési szabályzatban tüntetik fel, ám sok ügyfél csak ezek egy részéről tud, sorolja tapasztalatait Marsi Erika. Ezért a befektetés elindítása előtt nem árt rákérdezni az alapkezelési díjra, a letétkezelési díjra, az alapkezelő sikerdíjára, a könyvelési költségekre, a könyvvizsgálói díjakra, a marketing költségekre, a közzétételi díjakra, vagy a felügyeleti díjakra, valamint nem árt tisztában lenni azzal ,hogy a nyugat-európai, amerikai gyakorlattal szemben a hazai alapok nem a vásárláskor és visszaváltáskor, hanem a futamidő során vonnak le jelentősebb költségeket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
