Költségvetési kiigazítás nélkül a magyar államháztartás hiánya elérheti az idén a GDP 6,7 százalékát, s jövőre 7,0 százalékra emelkedhet – figyelmeztetett az Európai Bizottság hétfőn. A testület becslése szerint így az idén és jövőre is Magyarország maradhat a legnagyobb államháztartási hiányt produkáló tagállam az unióban. (Az EU által közölt adatok a nyugdíjreform korrekciós hatásával együtt számolva értendők, s nagyjából megegyeznek a piaci elemzők várakozásaival. A pénzforgalmi egyenlegben mindez körülbelül félmilliárd forint deficittúllépést jelentene a tervezett 1500 milliárdos hiányhoz képest.)
A brüsszeli kritika szerint a költségvetésből hiányoznak a kiadások lefaragására irányuló szerkezeti reformok, s a kamatkiadások is várhatóan meghaladják majd a tervezett értéket. Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa ugyanakkor emlékeztetett: a miniszterelnök és a pénzügyi tárca vezetője a választások után egyaránt kilátásba helyezte, hogy javítani fogják a költségvetés helyzetét. Veres János pénzügyminiszter Brüsszelben ígéretet tett arra, hogy a kormány szeptember elsejéig benyújtja az úgynevezett konvergencia-program felújított változatát. A korábbi verzióról a bizottság egyik tagja lesújtó véleményt mondott, maga a testület pedig annak céljaival ugyan egyetértett, ám hiányolta belőle a célok megvalósításához szükséges konkrét intézkedéseket. Viszont a választások közeledtével az Európai Bizottság utalt rá: nem kíván a kampányba beavatkozni azzal, hogy bírálatot mond a programról, s ezen keresztül a kormány gazdaságpolitikájáról.
Piaci elemzők és a gazdaság több szereplője szerint is a befektetők bizalma a szeptember elején benyújtandó konvergencia-program megismeréséig tart. Ha a dokumentum nem tartalmaz majd ígéretes lépéseket a gazdaság rendberakására, fennáll a veszélye annak, hogy komoly forintgyengülést előidéző tőkekivonás veszi kezdetét. A forint kurzusa amúgy a választásokat követően magához tért egy kissé a korábbi mélyrepülésből; a politikai kockázat mérséklődésével párhuzamosan a választások előtti szintről a 260-as érték környékére erősödött vissza az euróval szemben.
Ha szerkezeti reformokról egyelőre nem is, de a költségvetés egyenlegét érintő intézkedésekről már hallani. Ezek egyike lehet az az elképzelés, amely szerint az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. kisebbségi tulajdonrészét a tőzsdén értékesítenék. A sztráda-finanszírozás legújabb konstrukciójának nyomán Kóka János gazdasági miniszter szerint nem csökken ugyan az államháztartási hiány, viszont nem is emelkedik, miként az e nélkül a konstrukció nélkül bekövetkezhetett volna.
Az autópálya-építés finanszírozása ennek nyomán a következőképpen zajlik majd le. Az ÁAK csaknem 1,2 milliárd euró értékű kötvényt bocsát ki, ehhez társul az Európai Beruházási Bank 320 millió eurós hitele, majd további 400 millió euró kötvény vagy hitel formájában. Ezt követően az ÁAK 20-40 százalékát egy tőkeemeléses kibocsátás révén értékesítik, majd bevezetik a tőzsdére, ebből 30 milliárd forint bevételt várnak. Kóka János hétfői sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az üzemeltetővel való elszámolás és a sztrádamatricák árképzése külön szálon fut. A miniszter közölte azt is, hogy tavaly ősztől tárgyalásokat folytatnak a költségvetési elszámolások módszertanát végső soron elbíráló Eurostattal, az EU statisztikai hivatalával, így a konstrukció megfelel majd a brüsszeli statisztikusoknak is.
Elemzői becslések szerint a Mol Rt. 230-240 milliárd forintért hívta le az államtól a csaknem 11 millió saját részvényre vonatkozó opcióját. A vételár a május 8-át megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára volt. A büdzsének a bevételre jókora szüksége van, ugyanis a Budapest Airport Rt. privatizációjából tavaly befolyó 500 milliárd forint körüli egyszeri bevételt az idén is „hozni kell” egyszeri bevételekből, különben komoly lyuk keletkezik a bevételi oldalon. A privatizációs pénz segíthet a kamatkiadások féken tartásában is, lévén az ilyen típusú bevételeket adósságtörlesztésre kell felhasználni.
Piaci szereplők ugyanakkor úgy vélekednek: megvan a lehetőség arra, hogy a privatizációból befolyó összegek folyó kiadásokat fedezzenek. Így például elképzelhető, hogy a bevétel szerepet játszik majd autópálya-kötvények refinanszírozásában is, ami a költségvetés egyenlegét javíthatja.
