Óvodáskori barátság eredménye az az üzleti összefogás, amelynek során ötmilliárd forintos beruházással újjáépül a kiegyezés korában emelt Lánchíd Palota, amely hosszú kényszerszünet után 2006 decemberétől luxus bér-irodaházként folytatja majd működését. A főváros szimbolikus közepén, a 0 kilométerkő szomszédságában álló épület „újjászülői” nem kevesebbet terveznek, mint némileg felülírni a hazai irodabesorolási rendszert: a jól ismert A, B és C kategóriák mellé az A+ minősítést is szeretnék meghonosítani.
Ez a szint a szállodaiparból kölcsönzött példával élve olyan prémiumkategóriát jelöl, amilyen mondjuk a luxusszállodák mezőnyében a „hétcsillagos”, vitorlásformájú Burj Al Arab szálloda Dubaiban. „Az összehasonlítás talán nem tűnik túlzásnak annak fényében, hogy az Ybl Miklós tervei alapján megálmodott 139 éves neoreneszánsz palotát eredeti pompájában állítjuk helyre” – mondta lapunknak Bácsai-Nagy Ákos, a Lánchíd Palota Kft. egyik tulajdonosa. Mint hozzáteszi, ezzel folytatódik az a grandiózus fővárosi rekonstrukció-sorozat, amelyet olyan historikus épületek felújítása fémjelez, mint a Vígszínház, a Nagyvásárcsarnok, a Sándor Palota, a Gresham vagy a New York Palota.
Hiánypótlás
A 6,5 ezer négyzetméteres épületben 5 szinten összesen 8 cég számára kialakított rezidenciák hosszú távú bérletéért már megkezdődött a verseny, ám az eredményhirdetés még várat magára. Egyelőre csupán annyi publikus, hogy nemzetközi ügyvédi irodák, tanácsadó cégek, bankok és nagykövetségek szálltak ringbe azért, hogy például Budapest legpazarabb panorámájával rendelkező tárgyalóját használhassák az épület legfelső szintjén. A bérlőket a szokatlanul magas, a moszkvai irodapiac áraihoz közelítő, négyzetméterenként kért havi 45 euró sem riasztotta vissza.
Az egyik reménybeli bérlő a Figyelőnek ezt így magyarázta: az irodapiacon felbukkanó luxuskategória olyan, magyarországi székhellyel eddig nem kacérkodó cégek érdeklődését is felkeltette, amelyek megfelelő presztízsépület híján eddig nem vállalkoztak budapesti irodanyitásra. Hogy az A+ kategóriás irodák valóban hiánycikknek számítanak Budapesten, azzal a Lánchíd Palota megálmodói is egyetértenek. „Jóllehet egyre erősebb a túlkínálat, a luxuskategóriának minden esélye megvan a sikerre, amint az a lakáspiacnál is megfigyelhető” – állítja Bácsai-Nagy Ákos.
Luxus és panoráma
Ez esetben az alábbi extrákról van szó: korabeli tervek alapján történő külső-belső rekonstrukció, lenyűgöző panoráma, garantáltan lehallgatásmentes környezet, lift, a ház alatt lévő, valet parkinggal (a hoteleknél alkalmazott módszer, amikor a ki- és beparkolást a személyzet oldja meg) kombinált, tálcás mélygarázs, liftkíséret, szivarszoba, luxusétterem, a belső kör által használható wellness- és spa-centrum, illetve a Budapesten egyedülálló virtuális irodák adják.
Utóbbiak azt jelentik, hogy például egy Budapesten irodával nem rendelkező argentin üzletember átmeneti főhadiszállást tarthat fenn az épületben. Itteni tartózkodása idejére személyre szabott irodát bérelhet spanyolul beszélő titkárnővel, ott fogadhatja üzletfeleit, miközben használhatja a ház teljes infrastruktúráját. Az sem reked tehát a Lánchíd Palotán kívül, aki nem szerez állandó bérlői státust. Ha elég mélyen nyúl a pénztárcájába, bármikor lenyűgözheti partnereit a Lánchíd és szemben a Gresham Palota szívszorítóan gyönyörű látványával.
Óvoda- és üzlettársak
Magyar és svájci befektetők összefogásából valósul meg a Budapest első kerületében lévő Fő utca 1. szám alatti Lánchíd Palota rekonstrukciója. Az épület tulajdonosán, a Lánchíd Palota Kft.-n 50-50 százalékban osztozik a Lánchíd Holding Zrt. és a svájci Sirabel SA. A kizárólag különleges projektekben utazó kockázati tőkealap Magyarországon a Lánchíd Palota megépítésében aktív, illetve részt vesz a Rodeport projektben: Fadd-Domboriban Európa legnagyobb agrárlogisztikai központjának kialakításán fáradoznak, az iroda-beruházásban szintén érdekelt magyar tulajdonostársaikkal közösen.
A Lánchíd Holding Zrt.-t három magánszemély, Bácsai-Nagy Ákos, Galuska János és Vincze Zoltán tulajdonolja. Az ő üzlettársi viszonyuk nem új keletű: együttműködésük első gyümölcse három évvel ezelőtt, Debrecenben ért be: egy 15 ezer négyzetméteres logisztikai központ felújítását (R-Log projekt) végezték el. A palota és a Rodeport projekt mellett hazai vízierőmű-építésekben is érdekeltek.
A magyar és a svájci cég egymásra találásában a kapcsolódási pont a gyerekkori barátság: az egyik magyar tulajdonostárs és a svájci cég vezetője egyaránt Milánóban töltötte gyermekkorát, ahol egy életre szóló barátság szövődött közöttük az óvodában.
