NFT II.: átadás, átvétel

Kudarcba fulladt a választások előtti utolsó négypárti egyeztetés, amelyet Baráth Etele uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezett a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről (NFT). Az SZDSZ képviselője el sem ment a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Duna-parti épületében tartott megbeszélésre, a Fidesz kommunikációs osztályának munkatársa pedig a találkozó előtt öt perccel telefonon közölte, hogy nem az EU-ügyekben illetékes alelnökasszony, Pelczné Gáll Ildikó vesz részt a tárgyaláson, hanem a párt szóvivője, Selmeczi Gabriella. „Ebből rögtön tudtam, nem tartalmi egyeztetésről lesz szó” – fogalmazott a Figyelőnek Baráth. Selmeczi Gabriella valóban nem érdeklődött a fejlesztési koncepció részletei felől, ehelyett arra volt kíváncsi, kinek a programja a második NFT: az MSZP-é, Gyurcsány Ferencé, a kormányé vagy az azt készítő Nemzeti Fejlesztési Hivatalé?

Baráth Etele. Most még õ felügyeli az NFT-t, ám posztját valószínûleg megszüntetik.

A kérdés formai oldalát illetően a választások előtt még úgy tűnt, hogy egyiküké sem, s a végleges változatot egy ötödik – új – szereplő, a leendő gazdaságfejlesztési csúcsminisztérium terjeszti majd Brüsszel elé, amennyiben ismét a szocialista-liberális koalíció kerül hatalomra. Ez utóbbi feltétel teljesült, ám az új kabinet csak június közepén áll fel, az EU viszont már június végén várja a fejlesztési tervet. Így nagy valószínűséggel a Nemzeti Fejlesztési Hivatal fejezi be az egyeztető munkát, mintegy hattyúdalként. Az új kormányzati szerkezetben ugyanis több mint kétséges a hivatal sorsa, s ha megmarad is, akkor sem tárca nélküli miniszter irányítja majd, merthogy a szocialisták és a liberálisok is azt ígérték, az állami szféra karcsúsítása keretében megszüntetik ezen posztokat. Arról, hogy ki menedzseli az uniós pénzek felhasználását, egyelőre csak találgatások vannak – leggyakrabban Kóka János gazdasági miniszter és Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter neve bukkan fel majdani gazdasági csúcsminiszterként. Hivatalosan a szokásos választ kaptuk: először a program, azután a struktúra, s legvégül születik döntés a személyekről.

Félkészen

Márpedig az idő sürget, a program pedig, amelynek nemzeti konszenzusra kellene épülnie, épphogy csak félkész. A Fidesz a választások előtt azt kifogásolta, hogy a II. NFT (hivatalos nevén Nemzeti Stratégiai Referencia Keret – NSRK), amelyet az Új Magyarország programja címmel bocsátottak társadalmi egyeztetésre, tartalmában számos ponton egyezik az MSZP programjával. Selmeczi Gabriella abszurdumnak nevezte, hogy a közpénzen készült NSRK-t kisajátította a kormányfő, s beépítette a szocialista párt programjába.

Az uniós ügyek minisztere sem meggyőzően cáfolta, hogy ugyanarról a dokumentumról van szó. Érvelése szerint az MSZP programjának „Erős köztársaság, sikeres Magyarország” a címe, s tartalmában is számos eltérést mutat. Közben pedig lapunk úgy értesült, hogy február elején a Miniszterelnöki Hivatal megkereste valamennyi, a II. NFT kimunkálásában részt vevő minisztériumot, s bekérte tőlük azokat a munkaanyagokat, amelyeket a terv összeállításához készítettek. „Valóban született a II. NFT-nek egy MSZP-s víziója”- fogalmazott egyik névtelenséget kérő informátorunk, vagyis „Az Új Magyarország programja” címet viselő II. NFT-ből számos prioritást átemeltek a szocialisták kampányába.

Két hónappal a beadási határidő előtt azonban még mindig rejtély, hogyan lesz a fejlesztési tervből nemzeti program, övezi-e politikai konszenzus. Az uniós miniszter – mint a Figyelőnek elmondta – sajnálattal vette tudomásul, hogy a Fidesz végig kampánykérdésként kezelte az ügyet. Amikor felajánlotta a parlamenti pártoknak, vonják ki a kampányból a fejlesztési tervet, s állapodjanak meg Magyarország jövőjéről, azt a választ kapta: „Ez egy sunyi becsapó magatartás lenne, mert a politikának a nyilvánosság előtt kell folynia.” A lapunknak nyilatkozó ellenzéki honatyák szerint viszont éppen azért mérgesedett el uniós témakörben is a viszony, mert a kabinet túlontúl sokáig tartotta titokban a koncepciót. A jobboldali politikusok csak akkor tekinthettek bele a tervekbe, amikor már szinte minden eldőlt. A pénzek (22,4 milliárd euró) közel egyharmadát lefedő 38 központi beruházás – infrastrukturális, úthálózat-, közlekedési és környezetfejlesztési projektek – kiválasztásába semmiféle beleszólási lehetőséget nem kaptak. A kormányoldal és az ellenzék között a szakmai álláspontok tekintetében továbbra is akkora a szakadék, hogy az új kormány megalakulása után várhatóan állandó támadásoknak lesznek kitéve a projektek.

Baráth Etele ennek ellenére bizakodó: a maga részéről beleegyezésnek tekinti azt, hogy a Fidesz nem tiltakozott a 38 központi beruházás ellen. Sikerként könyveli el továbbá, hogy néhány részletkérdésben kifejezetten egyetértettek a pártok, például a fejlesztési pólusok létrehozásában, illetve abban, hogy a strukturális pénzek döntő része a régiókhoz kerüljön. Nógrádi Zoltán, a nagyobbik ellenzéki párt szakpolitikusa sem cáfolta, hogy részletkérdésekben mutatkozott egyetértés. A fő hangsúlyokat azonban pártja más területekre helyezte volna. A II. NFT-t a Fidesz jelenlegi állapotában is kiforratlannak, „lózung-gyűjteménynek” tartja.

A 79 oldalas dokumentum valóban meglehetősen általánosan fogalmaz. A terv közel egyharmada helyzetelemzéssel foglalkozik, a megjelölt célokból – például versenyképes gazdaság, megújuló vidék, fenntartható térszerkezet, élhető környezet, területi kohézió, humánerőforrás-fejlesztés – pedig a készítői nem vezették le azokat a konkrét lépéseket, amelyekből világossá válik, mely szektorokba, milyen arányban áramlanak az uniós források 2007 és 2013 között. A hivatalos érvelés szerint a konkrétumokat az operatív programok tartalmazzák. Ám ez a kibúvó sem szünteti meg a dokumentum egyik jelenlegi legfőbb hiányosságát, azt, hogy a pénzügyi allokáció egyelőre nem szerepel benne. „Még a kabineten belül is nagy az ellentét, folyik az egyezkedés a forrásokról, nyilvánvalóan politikai alku során dől el a pénzek sorsa” – vélelmezték lapunknak a kezdetleges készültség okát a helyzet ismerői. Baráth Etele azt emelte ki, hogy a strukturális alapok 50 százaléka fölött a régiók rendelkeznek majd, ami óriási előrelépés az előző évekhez képest. Nógrádi ellenben úgy látja: a koalíció nem teljesítette azt az ígéretét, hogy 2006-ra megvalósítja a regionalizációt. „A decentralizáció elégtelen volta miatt nem lehet teljes egészében a régiókra bízni a fejlesztési programmenedzsmentet” – vonta le a következtetést. Ezért a hét magyarországi régiónak nem lesz teljesen önálló programja, s be kell tagozódniuk az országos operatív program alá.

Sürgetés

Kormánykörökben is elismerték lapunknak, hogy kifejezetten hátrányos a kormányjóváhagyásnak a választások miatti késlekedése. Így akár a II. NFT véglegesítése is kitolódhat. Ennek tétjét a gazdasági tárca amúgy realista helyzetjelentése érzékelteti. „A felelős tárcák dolgoznak az operatív programokon, folyik az informális konzultáció az Európai Bizottsággal, ahol jelezték: Magyarország számára is az a kívánatos, hogy mihamarabb benyújtsa az NSRK-t és az operatív programokat, mert onnantól számítva a fejlesztések előkészítési költségei elszámolhatóak”- tájékoztatta a Figyelőt Reszkető Petra, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium miniszteri kabinetjének főosztályvezető-helyettese.