Adókedvezmény, valamint magas hozamkilátás szinte kockázat nélkül – mindkettő rendkívül vonzó a magyar befektetők számára, nem véletlen, hogy megpróbálják ezeket összekapcsolni. Minderre az idén törvényi keret született, amelyre a legszemfülesebbek már rá is haraptak. A módszer egyszerű: csak jegyezni kell garantált alapok befektetési jegyeiből, majd elhelyezni e papírokat az új nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz).
BŐVÜLŐ KÖR.
Április végéig félmilliárd forintot fektetett be az a mintegy ezer ügyfél, aki a negyedik pillér néven is emlegetett nyesz (Figyelő, 2005/38. szám) nyitására adta a fejét. Jelenleg öt kereskedelmi banknál – a HVB-nél, az OTP Banknál, az MKB Banknál, az Ersténél és a K&H Banknál -, valamint egy brókercégnél, az Equitas Broker Rt.-nél nyitható nyesz, de az Inter-Európa Bank is napokon belül bejelenti az indulást, s a Raiffeisen Banknál és a CIB-nél is gőzerővel folyik a termékfejlesztés.„A legizmosabb bankok már elindultak vagy rövidesen indulnak a nyesszel, így én továbbra is tartom, hogy 2006 végére 150 ezer forintos átlagos befizetés mellett, 70 ezer számlával számolva, 10,5 milliárd forintra rúghat az e számlákon elhelyezett összeg” – mondta a Figyelőnek Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Az, hogy a számlák nem időarányosan nyílnak, egyáltalán nem meglepő, hiszen – akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál – az állami támogatás nem függ attól, mikor helyezzük el a számlán a pénzt. Csak az számít, hogy az adóévben jóváírják azt, ezért az év vége felé vehet nagyobb lendületet a számlanyitás.
A tőzsdeelnök véleménye szerint egyébként csak kismértékű „kannibalizáció” várható a két intézménytípus – az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyesz – között, s ez is csak azokat érinti majd, akik nem tudnak évi 330 ezer forintnál többet nyugdíj-előtakarékosságra szánni. Nekik ugyanis el kell dönteniük, hogy a teljes befektetői szabadságot biztosító negyedik pillérbe teszik-e a pénzt, vagy az önkéntes kasszába befizetve vagyonkezelőre bízzák megtakarításuk fialtatását. Természetesen azok járnak igazán jól, akik mind az önkéntes kasszába, mind a nyeszbe történt befizetésük után bezsebelhetik a külön-külön 100 ezer forintos állami támogatást.
Adóoptimalizálás nyesz-módra
• Az állami támogatás a befizetések 30 százaléka, de legfeljebb évente 100 ezer forint – ennek maximális kihasználásához évi 333 ezer forintos befizetés szükséges
• A 2020 előtt öregségi nyugdíjra jogosultak esetében a plafon 130 ezer forint, ami 430 ezer forintos éves befizetéssel szerezhető meg
• A támogatás független az egyéb – például önkéntes pénztári, életbiztosítási – adó-visszaigénylésektől
• 2007 után sem kell nyereség-, illetve osztalékadót fizetni a nyesz-befekteté-seken képződő hozamok után
A nyeszen elhelyezett összegből a számlatulajdonos döntése szerint vásárolható belföldi tőzsdei részvény, államkötvény, diszkont kincstárjegy, vállalati és banki kötvény, befektetési alap (kötvényalap, tőkegarantált alap, ingatlanalap, részvényalap, illetve ezek kombinációi), s betétként is le lehet kötni az összeget. Noha hosszú távú befektetésként az előtakarékoskodók valószínűleg akkor járnak majd jól, ha nagy súlyt adnak a részvénybefektetésnek, az eddigi tapasztalatok szerint a nyeszesek nem tartoznak az agresszív befektetők közé. A Figyelő által megkérdezett bankok beszámolói szerint pénzük nagyobbik részéért befektetési alapok jegyeit vásárolták, s azok között sem volt túl nagy súlya a részvényalapoknak.
A K&H Banknál és az OTP-nél április végéig néhány száz, az MKB Banknál, az Ersténél és a Equitas Brokernél egyenként néhány tucat számlát nyitottak az ügyfelek. A legtöbb, közel ezer számla nyitásáról a nyeszt már a legelső pillanatban, január 3-án bevezető HVB Banknál számoltak be (Figyelő, 2006/1. szám), s ott már mintegy félmilliárd forintot helyeztek el a nyugdíjukról gondoskodni kívánó takarékoskodók. Itt is a befektetési alapok a legnépszerűbbek, amihez valószínűleg az is hozzájárult, hogy néhány hete zárult le a HVB eddigi legsikeresebb tőkegarantált termékének, a Triatlon 3-nak a jegyzése. S hogy mennyire nem csak az állami támogatás vonzó, azt a következő példa is illusztrálja. Kárpáti Gábor osztályvezető elmondása szerint a HVB-nek van olyan nyeszes ügyfele, aki több 10 millió forintért vásárolt az alapból, mondván: négy év múlva, amikor nyugdíjba vonul, adómentesen szüretelheti majd a várhatóan jelentős hozamot.
Ez az ügyfél tehát kizárólag adóoptimalizálási céllal nyitott nyeszt, ez a lehetőség azonban a fiatalabbak számára nem vonzó, hiszen ezen a számlán korlátozás nélkül forgatható a pénz, felvenni róla viszont csak a nyugdíjba vonuláskor lehet. A fenti példa alapján már az sem lehet túlságosan meglepő, hogy két banknál is 49-50 év a számlanyitók átlagos életkora, vagyis – ellentétben a várakozásokkal – egyáltalán nem a fiatal, dinamikus, saját befektetési döntéseikhez ragaszkodó ügyfelek közül kerül ki a legtöbb nyeszes. Az állami támogatás optimalizálásához szükséges 330 ezer forintból persze még nem lehet nagybevásárlást csapni a Budapesti Értéktőzsdén – külföldi részvények közvetlen vásárlása pedig nehézségekbe ütközik, mivel a számla csak forintban vezethető -, ezért a nyeszt vezető bankok ajánlatainak összehasonlításánál fontos szempont, hány befektetési alapot forgalmaz a pénzintézet. Ebben a tekintetben a HVB vezet, amely négy alapkezelő 30-féle alapját ajánlja, de az MKB-nál számlát nyitók is 20-féle, az OTP-nél 13-féle alapból válogathatnak.
KÖLTSÉGSZEMPONT. Másképpen látja az összehasonlítási szempontok fontossági sorrendjét Virág Ferenc, az Equitas Broker Rt. vezérigazgatója, aki úgy véli, legalább ekkora figyelmet kell fordítanunk a költségekre is. Évi 1 százalékos számladíj ugyanis szerinte nagyon sok, egy 50 éves ember optimális összegű – legmagasabb állami támogatást biztosító -, vagyis 430 ezer forintos befizetésének számladíja 4300 forint, ami jövőre, ugyanekkora összeg befizetésével, már 8600 forintra duzzad, és a felszámolt díj évről évre folyamatosan nő. „Savanyú a szőlő” – vágnak vissza a bankok, a brókercég ugyanis egyelőre nem forgalmaz befektetési alapokat, s mindössze egyetlen irodában várja azokat, akik személyesen jelentkeznének ügyfélnek. A döntően internetes és telefonos portfólió-mozgatókra számító brókercég vezetője szerint viszont jó, ha számol a nyeszt nyitó, s évekre előre kalkulálja költségeit. A kezdeti kis befizetéseknél valóban a befektetési alapokkal érhető el a legkönnyebben, hogy sokféle termék kerüljön a portfólióba, de a brókercég igen alacsony jutalékkal csábítja azokat, akik a kezdetekkor is maguk kívánják elosztani több részvény között megtakarításukat. Az Equitas ezért nemcsak a számlavezetésnél ígér alá a bankoknak, de az értékpapír-vásárlásokért is csak jelképesnek tűnő 150 forintos díjat kér jelenleg.
Gyengülő biztosítói lobbierő
Piaci körökben úgy vélik, a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetésével kapcsolatos vita, illetve lobbiharc is könnyebben eldőlhet annak a fontos személyi változásnak nyomán, amely nemrég okozott némi meglepetést banki, illetve biztosítói körökben. A nyesz ötletgazdája, a számla ügyét tavaly a szakmán és a politikán keresztülvivő Szalay-Berzeviczy Attila ugyanis tőzsdeelnöki pozíciója mellett továbbra is a HVB Bank igazgatója, a pénzintézet pedig – mint arról annak idején a Figyelő is beszámolt – a korábbi Allianz-vezér Patai Mihály személyében kapott új vezérigazgatót. A biztosítók tavaly sikertelenül kísérelték meg elérni, hogy maguk is vezethessenek nyeszt, vagyis ez ne csak a bankok privilégiuma legyen. Esélyük nem csak Patai átigazolása miatt csökkent – maga az Allianz sem érdekelt már a változtatásban, hiszen a legnagyobb biztosító kereskedelmi banki tevékenységbe kezd, és ezzel jogosulttá válik a számlavezetésre.
