Miután az olajtársaság a birtokában lévő Mol-részvények egy részét „kihelyezte”, ennek már nincs törvényes akadálya. A tőkepiaci törvény szerint maximum 10 százaléknyi saját részvény lehet a cégek birtokában.
A Mol március 13-án 5,5 százaléknyi saját részvényt adott el a Magnolia Finance Ltd.-nek, április 11-én pedig 1,3 százaléknyit a BNP Baribas-nak úgy, hogy vételi opciót is kötött a visszavásárlásra ezév december 18-i határidővel.
Az olajtársaság a kormány tavaly decemberi döntése alapján kapott vételi opciót a 10 százaléknyi Mol-részvényre a tőzsdei árhoz igazodó áron. A december 1-jén aláírt opciós szerződés értelmében a Mol a részvényekért az aláírást, illetve a vételi opció lehívását megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára közül a magasabb összeget fizeti. Az aláírást megelőző 90 tőzsdei kereskedési nap forgalommal súlyozott átlagára 21 150 forint és 70 fillér volt. Pénteken az olajrészvény a budapesti részvénypiacon 24 850 forinton zárt. Ezen az áron számolva a 10 százaléknyi pakett értéke most 270 milliárd forint körül van.
A Mol eredetileg két lépcsőben hívhatta volna le az opciót. Az összes részvény három százalékát kitevő csomagra tavaly december 10. és 30. között élhetett volna opciós jogával a cég, a többire pedig idén. Mivel a társaság tavaly nem hívta le az engedélyezett részvénymennyiséget, azt teljes egészében május 1. és október 27. között teheti meg.
Ezt követően adhatja el az Állami Privatizációs és Vagyonekezelő Rt. (ÁPV) belföldi kisbefektetőknek Mol-nak felajánlott 10 százalékon felül megmaradt 1,7 százalékot, illetve, a Mol opciós ügyletből még megmaradó részvényeket.
Az opciós szerződés kiköti, hogy a Mol 2015. december 31-ig stratégiai befektetőnek csak az állam hozzájárulásával adhatja el az opciós tranzakció során megvásárolt részvényeket. A kormányszóvivői iroda decemberi közleményében foglalt magyarázat szerint erre a Mol függetlenségének biztosítása és a cég nemzeti jellegének megőrzése miatt van szükség.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
