Minden idők legmagasabb szintjére, barrelenként 72 dollár fölé szökött fel a nyersolaj ára a londoni olajkereskedelemben kedden. Az iráni nukleáris patthelyzet azzal fenyeget, hogy problémák lehetnek a világ negyedik legnagyobb kőolaj-kitermelőjének exportjával, s így olajhiány alakulhat ki a piacon. Súlyosbító tényező, hogy Nigériában a lázadók finomítókat támadtak meg, s emiatt a világ nyolcadik legnagyobb exportőre kitermelésének közel egynegyede csaknem három hónapja hiányzik a termelésből.
Az olajpiacokról érkező beszámolók szerint a befektetők már csaknem olyan sérülékenynek érzik a helyzetet, mint az 1970-es évek olajválsága idején. Az olaj ára 2002 eleje óta 20 dollárral emelkedett, s inflációval korrigált számítások szerint jelenleg az 1980-as iráni forradalom idején elért szintet is meghaladja. A „fekete arany” jegyzését az elmúlt években az amerikai, az indiai és a kínai (lásd a grafikont) kereslet hajtotta fel. A kínai GDP az idei első negyedévben 10,2 százalékkal, a tervezettnél gyorsabb ütemben nőtt. Ez a vártnál nagyobb olajfogyasztást is jelez és vetít előre. Kína a világ második legnagyobb olajfelhasználója az Egyesült Államok után, nyersolajimportja az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 25 százalékkal emelkedett.
Az olajárak elszállásához a kereslet megugrásán és az ellátási problémákon túl (a fentebb már említettek mellett az iraki olajipar is válságban van a háborús állapotok miatt) az is hozzájárult, hogy a kőolajpiacon a végfelhasználókon és az amúgy is jelen lévő spekulánsokon túl számos nagy befektetési alap is megjelent a kötvényeken és a részvényeken elérhető hozamnál nagyobb haszon reményében, s határidős vásárlásaival felhajtotta az árakat.
Irán katonai erejére is hivatkozva állt ki a múlt héten az atomprogram folytatása mellett, s az Egyesült Államok sem zárta ki a katonai erő alkalmazását. A Nyugat attól tart, hogy Irán atombomba előállítására készül, s ez veszélyeztetheti a térség amúgy is törékeny biztonságát. A harcias nyilatkozatok után egyre erősebb a félelem a befektetőkben, hogy az iraki háború és válság után egy iráni fegyveres konfliktus kirobbanása az egekbe lódítja majd az olajárakat. Ez az üzemanyagokon túl drámai áremelkedést indukálhat az alapanyagok piacán is, felerősítve ezzel az inflációs félelmeket.
Washington szempontjából nézve súlyosbítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államokban májusban kezdetét veszi a turistaszezon, valamint később a szabadságolási időszak, s ilyenkor látványosan megugrik az üzemanyag-felhasználás. Szakértői becslések szerint az amerikai tartalékok szintje csökkenő tendenciát mutat. A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) közleményében lakonikus tömörséggel csupán annyit mondott, hogy nem látja, a kartell mit tehetne még az árak letörése érdekében, miközben a jelenlegi árszintet a szervezet vezetése is túl magasnak tartja.
Az olajár mellett az arany ára is rekord magasságba szökött fel a hét elején. Ennek hátterében az ismét nagyon drágává vált olaj áll, a befektetők attól tartanak, hogy ennek inflációgerjesztő hatása lesz, s ilyen helyzetekben a nemesfémek klasszikus „menekülő” befektetési célponttá válnak. Kedden az arany azonnali vásárlásra vonatkozó ára unciánként 25 éves csúcsra, 620 dollár közelébe szaladt fel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
