Gazdaság

A politika gátolja az energiaipart

A PricewaterhouseCoopers legfrissebb, energiaipart célzó tanulmánya szerint megkérdezett vállalatvezetők 42 százaléka úgy érzi, hogy a kormányok és a szabályozási környezet korlátozza őket a hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozásában. Politikai téren komoly változást csak egy krízishelyzet kényszeríthet ki - vélik a megkérdezettek.

A PricewaterhouseCoopers legfrissebb tanulmányának („A nagy ugrás: Globális közmű- és energiaipari felmérés 2006”) összeállítása során 43 ország 116 cégvezetőjét kérdezték az ágazat jövőjéről. A válaszadók 80 százaléka szerint a jelenlegi politikai és szabályozási környezet akadályozza meg a kihívásokra való hatékony reagálást. A véleményekből azonban kiderül, hogy politikai téren komoly változásra csak egy krízishelyzet – például környezeti sokk vagy a kínálat drasztikus visszaesése – után lehet számítani.

Az ágazatban érdekelt vállalatok vezetőinek kétharmada egyetért ugyan a kiemelkedő fontosságú változtatások szükségességében, nagyobb részük mégsem jellemezné forradalminak azokat. Ez a kettősség főként Európában érezhető (72 százalék), ahol többek között a kereslet és a kínálat között fennálló egyensúlytalanságból, a kényes infrastrukturális kérdésekből, illetve a környezetvédelmi aggodalmakból adódóan az ágazat egymással ütköző kihívásokkal küszködik.

13 ezer milliárd dolláros fejlesztés kellene


A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a vállalatok számára a legfontosabb kérdés továbbra is a kínálat biztosítása. Főként igaz ez Európában, ahol az átlagosnál kétszer több vezető véli úgy, hogy az energiaellátásban történt kimaradások száma a korábbi várakozásoknak merőben ellentmondóan emelkedett. A többség szerint a kihívásokra történő hatékony reagáláshoz nagyobb változtatásokra lenne szükség. A megkérdezettek 42 százaléka nem tartja megfelelőnek a megújuló energiaforrások terén tapasztalható fejlesztések hatékonyságát. A szabályozási rendszer bizonytalansága – amelyet a cégvezetők nagy része a három legégetőbb kérdés egyikének tart – továbbra is negatívan érintik az ágazatot.


A tervezett kínálat biztosítása érdekében 2030-ig mintegy 13 ezer milliárd dollár befektetésre lenne szükség az áramtermelés és -szállítás, valamint a gázüzletág infrastrukturális fejlesztése területén. A válaszadók 42 százaléka mégis úgy érzi, hogy a kormányok és a szabályozási környezet korlátozza őket a hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozásában.


Átalakuló tulajdonosi szerkezet


Az energiaiparban a tulajdonosi összetétel átalakulását prognosztizálja a tanulmány. Eszerint jóval kevesebb, de nagyobb méretű regionális energiatermelő és -szolgáltató vállalat lesz, további fúziókra számíthatunk a szektor minden területén, illetve az infrastruktúra területén folyatódik a privát befektetési alapok tulajdonszerzése. A fogyasztói oldalon egyre nagyobb arányú végfelhasználói részvételre számítanak a szakemberek mind az ipari méretű, mind közepes vagy kisebb energetikai projekteknél – mondta Almássy Tibor, a PricewaterhouseCoopers regionális energetikai vezetője.

A tanulmány szerint a szén válik az egyik legfontosabb energiaforrássá a földgáz mellett a következő öt évben. Európa és ezen belül Magyarország számára is nagy kihívást jelent a következő tíz évben az, hogy Oroszország – az optimálisabb szállítási távolság miatt – Kínában adja el a földgázt – közölte Dalicsek István, a PricewaterhouseCoopers (PwC) energetikai- és közmű iparágért felelős vezetője. Emellett egyre fontosabb az atomenergia egyre fontosabb.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik