Ez jóval elmarad a korábban becsült 120-140 ezertől, és bár további lassú növekedés várható, áttörésre nincs remény. Ha ugyanis a helyi viteldíj nagyobb mértékben nő, mint a helyközi, a rendszer elveszti vonzását. Márpedig a BKV tavaly októberben hat, januárban pedig újabb tíz százalékkal emelte a budapesti közlekedés tarifáit. Mivel az egységes bérleteknél ehhez az árhoz jön a tízszázalékos felár, csökken a BKSZ-t választók számára a bérleten elérhető spórolás.
A dinamikus növekedést az egyedi jegy-, illetve a városhatáron kívülre szóló zónás bérletrendszer bevezetése szolgálhatná leginkább – véli a szakember. Ám ennek technikai feltétele az elektronikus jegyrendszer startja. Ez a BKSZ-ben részt vevő vállalatok (BKV, MÁV, Volán) közötti elszámolást oldaná meg.
A tavaly szeptemberben indult BKSZ 2005-ben 432 millió forint támogatást kapott a veszteség finanszírozására. Az idén 2,4 milliárdot irányoztak elő, amelynek kétharmadát adja az állam, a többit a Fővárosi Önkormányzat. Ebből kompenzálják a MÁV és a Volán-társaságok bevételkiesését.
