Az origo sorra vette az elmúlt 8 év első negyedéveinek hiányszámait. Az adatok alapján kiderül, hogy az éves tervhez képest Járai Zsigmond pénzügyminiszterkedése idején volt a legmagasabb hiány, abszolút számban azonban a 2006-os adat viszi a pálmát.
1998 első negyedév
A központi költségvetés 1998 első negyedévében 177,1 milliárd forint hiánnyal zárt, ami a tervezett teljes deficit 41,5 százaléka volt. László Csaba, akkori pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár szerint a tb-alapok okozták a problémát, azok közül is az egészségbiztosításnál voltak nagyobbak a veszélypontok. Ezek főként a gyógyszertámogatás szinten tartását és az egészségügyi hozzájárulás befizetését jelentették. A nyugdíjalap hiánya is nagyobb volt azonban a tervezettnél, mert az új nyugdíjrendszerbe a vártnál többen léptek át. Az államháztartás – ide tartozik a költségvetés, az elkülönített állami alapok és a társadalombiztosításai alapok – konszolidált hiánya 195,9 milliárd forint volt március végéig
1999 első negyedév
Az államháztartás előzetes konszolidált első negyedéves hiánya 1999 március végén 297,7 milliárd forint volt, ami az egész éves előirányzat 68 százalékát tette ki. Az államháztartáson belül a központi költségvetésnél az első hónapban 59 milliárd, februárban 87,9 milliárd, márciusban 81,3 milliárd forint hiány keletkezett.
A vártnál rosszabb államháztartási pozíció főleg amiatt alakult ki az origo szerint, hogy az általános forgalmi adó befizetések különösen egyes importtételeknél a tervhez képest elmaradtak. Az áfabefizetések viszont az első három hónapban csupán 4 százalékkal haladták meg az elmúlt év hasonló időszakának adatát. Gondként jelentkezett az is, hogy az első negyedévben az MNB a várthoz képest kevesebbet fizetett be a központi büdzsébe.
2000 első negyedév
Az államháztartás bevételei és kiadásai az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak 2000 első negyedévben – mondta Bathó Ferenc, a Pénzügyminisztérium akkori főcsoportfőnöke az adatok nyilvánosságra hozatalával egy időben. A központi költségvetés hiánya az első negyedév végén 124,7 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 31,5 százaléka volt. A központi költségvetés március havi deficitje 29,6 milliárd forintot ért el. A társadalombiztosítási alapok hiánya márciusban 8,3 milliárd forinttal nőtt, és 33,1 milliárd forintot tett ki az első negyedév végén. Így az államháztartási hiány március végén 153,4 milliárd forintra rúgott, ami az éves előirányzat 35,2 százaléka volt.
2001 első negyedév
Az államháztartás egyenlege 2001 első negyedévében a helyi önkormányzatok nélkül márciusban 3 milliárd forint hiányt mutatott, az első háromhavi deficit pedig 58,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 153 milliárd forinttal. A központi költségvetés az első három hónapot 35,2 milliárd forint deficittel zárta, ami az éves előirányzat 7,3 százaléka.
Ebben a negyedévben a személyijövedelemadó-befizetések kedvezően alakultak: márciusban 67 milliárd forint szja-átutalás érkezett a büdzsébe, ami 28 százalékkal haladta meg a 2000. márciusit. Az államháztartás első negyedévi 293,9 milliárd forintos személyi jövedelmadó-bevétele 309,1 milliárd forintnyi bruttó befizetés és 15,2 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött, így márciusig az éves előirányzat 27,8 százaléka teljesült, ami 1,8 százalékponttal haladta meg 2000 hasonló időszakát.
2002 első negyedév
Ez az év 2006-hoz hasonlóan választási év volt. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 2002 március végéig 242,7 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzat 48 százalékát tette ki. Ez valamivel alacsonyabb arányát tekintve az ez évi 51,1 százalékos teljesítésnél, jóval elmarad viszont abszolút számban az ez évi közel 790 milliárd forinttól – mutat rá az origo cikke.
A központi költségvetés hiányának jelentős részét a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben szereplő módosítások 2002. év januárjára áthúzódó kifizetései és az év első hónapjában előrehozott finanszírozás keretében az MFB Rt. tőketartalékára átutalt 20,7 milliárd forint, és a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetési és fenntartási kiadásaira átutalt 15,3 milliárd forint magyarázzák. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál ekkor fizették ki a Nemzeti Színház teljes beruházási előirányzatát, 10 milliárd forintot, valamint döntés született az egyházak támogatásának 4 milliárd forintos egyszeri átutalásáról. A társadalombiztosítás előfinanszírozása 20 milliárd forint volt.
2003 első negyedév
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 2003 március végéig 282,1 milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 33,9 százalékát tette ki. Az államháztartás bevételei március végéig az előirányzat 24,3 százalékára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 25,3 százalékot költöttek el.
Márciusban az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 83,3 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege 8,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig 1,0 milliárd forintos többlettel zárt. Összességében a márciusi hiány 73,9 milliárd forint volt.
2004 első negyedév
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – egyenlege a 2004 első negyedévi prognózisnak (426 milliárd forintos hiány) megfelelően alakult. Az eltérés 8,7 milliárd forint, volt, amely a várhatóhoz képest mindössze 2 százalékot jelentett. Az adóbevételek – áfa, társasági adó – meghaladták a várakozásokat, viszont a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések nem márciusban, hanem csak később folytak be a költségvetésbe. A vártnál kisebb volt viszont a személyijövedelemadó-bevétel, és többet költöttek a központi költségvetési szervek is. Az első negyedév államháztartási tényszámai alapján nem tartották szükségesnek akkor sem a kormány által kitűzött államháztartási hiány mértékének változtatását.
2005 első negyedév
Az első negyedév végére az államháztartási hiány az éves hiány 47,4 százaléka volt tavaly. Az adóbevételek alakulásának szezonalítása, a helyi önkormányzatoknak, a gyógyító-megelőző ellátásban és gyógyszertámogatásban nyújtott rendszeres éves előlegek, továbbá a kamatok állampapír lejáratokhoz igazodó kifizetései a hiány lefutását az időarányostól ugyanis eltérítik.
A minisztérium már tavaly is hangsúlyozta, hogy a 2005-ös tervekhez viszonyított kiugró érték az egyszeri jellegű bevételekkel és kiadásokkal magyarázható. Ez azonban még nem jelenti automatikusan a tervezett hiány túllépését. Nem tervezett kiadási többlet egyébként a PM állítása szerint nem is jelentkezett az első negyedévben. A 2004. évi kiadásokhoz viszonyított egyszeri kiadások többletei 2005. első negyedévében a következők
2006 első negyedév
Az éves előirányzat 51,1 százaléka az első negyedéves hiány a Pénzügyminisztérium szerint. A 789,2 milliárd forintos deficit 91,1 milliárd forinttal haladta meg a PM korábbi előrejelzését. A minisztérium szerint a rekorddeficitet az okozza, hogy felgyorsult az EU-pályázatok kifizetése, és a vártnál jóval többen igényeltek vissza személyi jövedelemadójukból.
