A keresletet növeli a nigériai lázadók olajlétesítmények elleni támadásai, amelyek napi mintegy félmillió hordó jó minőségű nyersolajjal vetették vissza a nigériai kitermelést, az iráni események (Irán a világ negyedik olajexportőre), emellett az iraki olajipar sem képes magához térni: az export napi 1,3 millió hordón stagnál a Szaddám Huszein idejében mért 1,7 millió hordó helyett.
Az amerikai nyersolaj ára az év eleje óta 13 százalékot nőtt, elsősorban a készletfelvásárlások hatására. Az időleges kínálatkiesések mellett a szűk finomítói kapacitások is drágítják az olajat, valamint az üzemanyagokra vonatkozó új szabályozás az Egyesült Államokban, amely bizonyos anyagok használata helyett más finomítóadalékok alkalmazását írja elő. A meteorológia emellett arra figyelmeztet, hogy a nyáron ismét heves hurrikánszezon várható Észak-Amerikában.
Spekulációs oldalról is felfelé nyomják az olajárat azok a vásárlások, amelyeket a befektetők az erős árupiaci, így a folyamatosan emelkedő irányzatú olajár felfutása nyomán eszközöltek. Végül, de nem utolsó sorban az árfelhajtó hatást ezúttal a keresleti oldal támogatja, főként az erős kínai kereslet, bár a keresletnövekedés üteme csökkent. Elemzők szerint a világ általában jól megbirkózik a nominálisan magas olajárakkal, mert reálértéken – az árfolyamok és az infláció kiigazító hatása mellett – az árak még mindig alacsonyabbak, mint a megelőző áremelkedéseknél, miközben a világgazdaság is kevésbé energiaintenzív.
Ugyanakkor olajpiaci elemzők szerint a 70 dollár körüli olajár mellett már maguk az olajpiacok is elkezdenek aggódni a világgazdasági növekedésre gyakorolt hatás miatt, és annak lehetőségén is, hogy ez az ár már a kereslet számottevő csökkenésével járhat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
