A jegybanki vezető ezt a véleményét a Deloitte és a portfolió.hu által szervezett „Forint reggeli” című rendezvényen fejtette ki kedden Budapesten.
A jegybank ügyvezető igazgatója aláhúzta: bármilyen politikai állású kormány is alakuljon a parlamenti választásokat követően, annak minél előbb hozzá kell fognia az államháztartás rendbetételéhez, és egy hosszabb távra szóló hiteles programot kell bemutatnia az államháztartás kiigazítására, a hiány csökkentésére. Hamecz ezzel párhuzamosan hangoztatta: az államháztartás rendbetétele, illetve az ebbe az irányba tett lépések mindenképpen üzenetértékűek lennének a nemzetközi pénzpiacnak. Hangozatta, hogy a választások utáni új kormány érdeke, hogy minél előbb pozitív jelzéseket adjon a befektetőknek.
Az MNB-nek gyakorlatilag nincs árfolyamcélja, elsősorban az inflációs célkövető rendszernek megfelelően a kitűzött inflációs cél teljesülését figyeli a jegybank, ehhez igazítja kamatlépéseit. Ennek tudatában egy esetleges forinterősödés mellett is emelhet alapkamatot a jegybank, de az is előfordulhat, hogy miközben gyengül a forint, az MNB az alapkamatot szinten tartja, sőt esetleg csökkenti is azt – mondta Hamecz István.
A rendezvényen jelen lévő nemzetközi pénzpiaci szakértők egybehangzó álláspontja az volt, hogy a külföldi befektetők egyelőre kivárnak, elfogadják az államháztartás jelenlegi helyzetét, de számukra is pozitív jelzés lenne, ha a választásokat követően már a közeljövőben egyértelmű jelzés érkezne az új kormány részéről arra vonatkozóan, hogy elindítja az államháztartási deficit lefaragását.
Agata Urbanska, az ING Bank elemző közgazdásza elmondta: a Közép-Kelet-Európában tapasztalható tőkekivonás egyik oka az, hogy jelenleg ennél a régiónál jóval népszerűbbek a nagybefektetők körében olyan országok, mint Törökország, Mexikó, Brazília vagy Oroszország. Mivel Törökországban látványosan csökkentették az inflációt, Brazíliában, Mexikóban és Oroszországban pedig jelentősen mérsékelték az államadósságot, a nagybefektetők inkább odaviszik pénzüket. Az ING Bank elemzője elmondta: Magyarország vonatkozásában a befektetők elfogadják a makrogazdasági helyzetet, az állampapírokkal történő kereskedést még mindig a viszonylag magas hozamok irányítják.
Martin Blum, a BA-CA ügyvezető igazgatója aláhúzta: a forint gyengülése várhatóan folytatódik, a piac azonban arra számít, hogy a választások után megindul az államháztartás rendbetétele. „Szó nincs katasztrófáról” – húzta alá a szakember, de a forint mozgását 256-276 forint/euró közötti szintre várja azzal párhuzamosan, hogy a külföldi befektetők továbbra is érdeklődnek a forintkötvények iránt. Martin Blum úgy vélte: a pénzpiac nem aszerint viselkedik majd, hogy milyen színezetű új kormány alakul a választások után, a viszonyulást az határozza majd meg, hogy az új kabinet mit lép az államháztartás rendbehozatalára.
A BA-CA ügyvezető igazgatója egyúttal kiemelte: a választások után a piac nem örülne annak, ha a magyar államháztartás jelenlegi helyzetében nagyarányú adó-, vagy járulékcsökkentés következne be. Aláhúzta: a piaci bizalom helyreállítása szemszögéből egyáltalán nem mindegy, hogy az új kormány milyen lépéseket tervez majd 2007-ben az államháztartásban. A szakértő Magyarország esetében az euró bevezetésére legkorábban 2014-ben lát lehetőséget: „annak, hogy 2010-ben vezesse be a Magyarország az eurót, 0-15 százalék közötti az esélye” – fogalmazott a pénzpiaci szakértő.
