Fehéroroszországnak legalább háromszor annyit kellene fizetnie a gázért 2007-től, mint amennyit most fizet – mondta Alekszandr Rjazanov, a Gazprom alelnöke egy keddi moszkvai konferencián. A bejelentés nem volt teljesen váratlan: a múlt héten Alekszej Miller vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy Minszknek is világpiaci árért kéne vásárolnia az energiahordozót.
Jelenleg az Oroszországal államszövetségben működő Fehéroroszország ezer köbméterenként 46,68 dollárt fizet a Gazpromnak, míg a világpiaci ár 230 dollár.
Ha a gázár akár csak duplájára nőne, a gazdaság összeomlana, mivel az ipar jelentős része – különösen a gépgyártás és a vegyipar – az olcsó földgázra alapul – nyilatkozta a lapnak Sztanyiszlav Bogdankevics volt fehérorosz jegybankelnök. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Oroszország évente 4 milliárd dollárral támogatja szövetségesét az energiahordozók alacsony árszabásán keresztül. Cserébe az országon keresztül áramlik – persze a piaci árnál olcsóbban – az orosz gázkivitel 20 és az olajexport 50 százaléka.
Sok elemzőt meglepett a Gazprom keménykedése, mert az elmúlt időszakban a többségében állami tulajdonú óriásvállalat a nyugati külpolitikai orientációra váltó volt szövetségeseket büntette a gázáremelés segítségével. A Lukasenko vezette Fehéroroszország viszont Moszkva legközelebbi szövetségese.
A fenyegetés mögött mások a Gazprom mintegy tízéves küzdelmét látják a fehérorosz vezetékrendszert üzemeltető Beltransgaz nevű cégért. A társaság feletti ellenőrzés megszerzése ugyanis garanciát jelentene a Gazpromnak arra, hogy az általa termelt nyersanyag eljut legfontosabb exportpiacára, Nyugt Európába. A Moscow Times elemzése szerint a fenyegető áremelési szándék mögött politikát is kereshetünk: az orosz–fehérorosz államszövetség lassan mélyül, vagyis a két ország a vártnál nehezebben egyesül Putyin elnöksége alatt. Az áremelés ennek is lökést adhat az elemzők szerint.
