Piaci elemzők a 4,5 százalékos amerikai alapkamat 25 bázispontos emelését várták a Fed monetáris politikai testületének első ízben Ben Bernanke hivatalos vezetésével kedden – lapzártánk után – megtartott ülésén. Ezzel a 2004. júniusi 1,0 százalékos „kiindulási állapothoz” képest immár a Fed 15. egymást követő kamatemeléséről folytak a találgatások. A befektetők magát a kamatemelést biztosra vették, élénk érdeklődés mutatkozott viszont a döntés indoklása iránt.
Közgazdászok szerint a jelenlegi kamatszint már eléri a semlegesnek nevezhető állapotot, amikor nem túl alacsony voltával nem is hajtja a gazdasági növekedést, de nem is fékezi azt, vagyis nem túl magas. A Fednek így igen kényes egyensúlyozási feladata van, el kell döntenie, hogy mikor hagyja abba a monetáris szigorítást. A Bloomberg hírügynökség által végzett elemzői felmérés szerint az amerikai alapkamat júliusra 5 százalékra emelkedik.
A Fed döntése és az azt követő indoklás az elemzői várakozások szerint irányt szabhat a közép- és kelet-európai deviza- és kötvénypiacoknak is. Abban az esetben, ha a testület a további szigorításra utaló jelzéseket ad, várhatóan csökken a régióba áramló tőke kockázatvállalási hajlandósága, hiszen a biztonságosabb fejlett piacok kötvényhozamai a korábbinál kedvezőbb hozamkilátásokkal kecsegtetnek.
Elemzők szerint ez oda is vezethet, hogy a forint árfolyama az euróval szemben eléri, sőt át is töri a jelenleg még lélektani határnak számító 270-es szintet. Nagy kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa meddig hajlandó tolerálni a forint gyengülését, és mikor dönt úgy, hogy veszélyeztetve látja a következő évekre 3 százalékban meghatározott éves átlagos inflációs célt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
