Meglehetősen vegyes képet mutat egy, az EU megbízásából készített felmérés a bővítés további ki látásaival kapcsolatban. A 30 ezer fős mintán végzett közvélemény-kutatás szerint a régi tagállamok erős kétségekkel fogadnák a csatlakozni vágyókat. A magyar lakosság körében egyedül Romániával szemben mutatkoznak kérdőjelek, Horvátország, Törökország és Ukrajna csatlakozásának támogatottsága lényegesen nagyobb nálunk, mint az EU országokban általában (lásd a grafikont).
A jelenlegi 25 tagállam válaszadóinak csaknem fele támogatja az EU néhány éven belüli kibővítését, majdnem 40 százalék azonban ellenzi azt. Ezen belül azonban az egyes országok megítélése erősen szóródik. Érthető, hogy az ilyen-olyan okokból az unió formális intézményein kívül maradt, ám a nem rendszerváltó országok csoportjába tartozó Izland, Svájc és Norvégia szívesen látott tag lenne, míg erős ellenkezés mutatkozik például Törökország és Albánia felvételével szemben. A megkérdezettek viszonylag széles körben támogatják Horvátország és Bulgária közelgő EU-tagságát. A közvélemény azonban sokkal megosztottabb Románia, Ukrajna, illetve az egykori jugoszláv tagköztársaságok (Macedónia, Bosznia-Hercegovina, illetve Szerbia és Montenegró) tagsága kérdésében.
A bővítéssel szemben a legerősebb tiltakozás Ausztriában, Luxemburgban, Franciaországban és Németországban mutatkozik, ezekben az országokban a megkérdezettek 60 százaléka ellenzi a bővítést. A nagyobb unió támogatottsága Görögországban, Szlovéniában és Lengyelországban a legnagyobb, egyaránt 70-75 százalék között alakul.
A magyar válaszadók csaknem 80 százaléka foglalt állást a felmérés során a nagyobb EU mellett, ám az igennel válaszolók háromnegyede is csak bizonyos országok vonatkozásában tudja elképzelni a további bővítést. E terveket 14 százalék kifejezetten elutasítja, s e tekintetben nincsenek hatalmas különbségek idősek és fiatalok, vagy éppen fővárosi és vidéki lakosok között sem.
A bővítés folytatását a 10 új tagállamban nagyobb arányban (69 százalék) támogatják, mint a 15 régi tagországban (44 százalék). Ugyanakkor az újak közül hatban a támogatás mértéke csökkent 2005 júniusa óta: Lettországban, Litvániában, Szlovéniában és Cipruson megnőtt az ellenzők aránya, míg az Észtországban, Máltán, Szlovákiában és Lengyelországban élők már kevésbé bizonyosak a bővítés iránti nézeteikben.
