Elsősorban a közepes és az exportáló cégek optimisták a kis- és középvállalkozások (kkv) közül. A minimálbér emelése várhatóan elbocsátásokat indukál a szektor kisebb létszámú cégeinél. E vizsgált körben javulás figyelhető meg (lásd a grafikont), ugyanakkor a társaságok ezt – a helyzet jobbra fordulásával párhuzamosan – egyre bizonytalanabbul ítélik meg. Az optimizmus a közepes méretű és jobbára exportra termelő társaságok körében messze egyértelműbb, mint a kicsiknél. A teljesen külföldi tulajdonban lévő társaságok általában jobb kilátásokról számoltak be, mint a tisztán magyar kézben lévők.
Tavaly a kkv szektor növelte termelését, s ez együtt járt a jövedelmezőség némi növekedésével is – legalábbis a cégvezetők megítélése szerint. A rendelésállomány enyhén bővült, ami a konjunktúra megerősödésére utalt.
A 2005. júliusi felméréshez képest némileg nőtt a kkv szektor munkaerő-kereslete, ennek alapján az idei első félévben nagyjából 7 ezer fővel emelkedhet az e vállalkozási kör által foglalkoztatottak létszáma. A létszámbővítési szándékok leginkább a közepes vállalatokra jellemzőek. A szektor beruházási aktivitása várhatóan csökken a következő időszakban. A nagyobb cégeknél erősebb a beruházási kedv, a kisebbeknél inkább lanyhulásról lehet beszélni. Az építőipar beruházási aktivitása a legerősebb, a feldolgozóipari cégeké a leggyengébb.
A felmérés során a cégvezetőket megkérdezték két kormányzati, a munkaerőpiacot érintő döntésről: a minimálbér emeléséről, valamint a három hónapnál régebben munkanélküliek alkalmazása esetén járó legalább egyéves járulékmentességről. A megkérdezett 310 cégvezető 56 százalékánál nem volt olyan foglalkoztatott, akinek a bruttó bére alacsonyabb lett volna 62,5 ezer forintnál, így ezeket a társaságokat nem érintette a minimálbér emelése. Összességében az újonnan bevezetett minimálbér alatt foglalkoztatottak aránya megközelítette a 14 százalékot. Nemzetgazdasági szinten számolva a bruttó átlagkereset nagyjából 38 százalékát teszi ki a minimálbér, a versenyszektorban pedig 40 százalék körüli érték adódik.
Az elemzés szerint a mostani minimálbér-emelés, jóllehet kisebb arányú, mint a korábbi, hatásában egyáltalán nem biztos, hogy elmarad attól. Ennek hátterében az állhat, hogy bár az emelés nem, vagy csak kevéssé érinti azokat a cégeket, amelyeknél a 2001-2002-es nagy minimálbér-emelések során a képzetlen munkaerőt inkább beruházásokkal váltották ki, más cégcsoportokra is kiterjed hatása, hiszen a korábbiaknál sokkal nagyobb lehet azon munkavállalók aránya, akiknek a bérét közvetlenül módosítja. Az 57 ezer forint és 62,5 ezer forint közötti bruttó keresettel rendelkezők aránya magasabb lehet az alkalmazottak egészén belül, mint a 25,5 ezer és 40 ezer forint közötti keresetűeké volt az előző emelések idején.
A bérnövelés várhatóan a többségében magyar tulajdonban lévő, s jobbára kisebb, 20-49 főt foglalkoztató cégeket érinti, így az intézkedés negatív foglalkoztatási és kínálati hatásai is ezeket a cégeket sújtják leginkább. A felmérésből kiderül, hogy e vállalkozások többnyire képtelenek rövid távon alkalmazkodni a kormányzati intézkedéshez: vagy elbocsátásokkal, vagy nem tervezett – s így a termelékenység növekedésével nem összhangban álló, tehát a jövedelmezőséget rontó – béremelésekkel reagálnak majd a helyzetre.
A felmérésben megkérdezett vállalkozások 93 százaléka hallott arról, hogy 2006. január elsejétől egy éven át mentesül a munkáltatói járulékfizetés alól az a 250 fő alatti vállalkozás és non-profit szervezet, amely létszámbővítéshez legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaz. Ezt, a minimálbér 130 százalékáig biztosított járulékkedvezményt az a munkáltató veheti igénybe, amely vállalja a dolgozók egyéves továbbfoglalkoztatását.
A cégvezetők 28,6 százaléka tartotta elképzelhetőnek, hogy cége a járulékfizetés alóli mentesség lehetőségét felhasználja, azaz felvesz legalább egy év időtartamra olyan személyt, aki legalább három hónapja regisztrált munkanélküli. Ám ha megnézzük a vállalkozások munkaerő-keresleti szándékaival összevetve az így vélekedők arányát, akkor azt látjuk, hogy több olyan cégvezető is így válaszolt, ahol nem emelkedik, sőt csökken a foglalkoztatottak száma – tehát nem is lesz jogosult a kedvezményre. Az azt igénybe venni kívánó jogosultak aránya így csupán a megkérdezettek 8 százalékára apad.
A létszámbővítési várakozásoknak azonban az is feltétele, hogy a konjunktúra éppen megfelelő legyen ehhez. A vállalati szándékok és a konjunktúrára vonatkozó várakozások teljesülése esetén alig 3 ezer fős többlet-foglalkoztatást fog indukálni ez a lépés a kkv-k körében. A tényleges hatás ennél is valamivel nagyobb lehet, mivel a felmérés nem tartalmazta a 20 fő alatti, s várhatóan kedvezőtlen konjunkturális helyzetben lévő vállalkozások véleményét. Ezeket is figyelembe véve nagyjából 6,5 ezer főre tehető a várható létszámbővülés mértéke.
