1997-es bevezetését követően csak alig több mint 20 ezer ilyen könyvet váltottak ki a legálisan foglalkoztatott alkalmi munkások. 2002-ben vált népszerűbbé, amikor a közteherjegy értékét 50 százalékkal, regisztrált munkanélküli foglalkoztatásánál negyedére csökkentették. A nagyobb használat miatt viszont nem csökkent, hanem számottevően nőtt a közteherjegyekből származó bevétel.
Újabb könnyítés, hogy 2005. augusztus 1-je óta már nemcsak évente 120 napot dolgozhatnak az alkalmi munkavállalók, hanem 200 napot, ha több, de legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállalnak munkát. A legális alkalmi munka a közteherjeggyel befizetett összeg miatt nyugdíjszerző időszak, jogot biztosít az egészségügyi, munkanélküliségi szolgáltatásokra. Az évi 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás más foglalkoztatáshoz képest 20-26 százalékkal kevesebb járulékfizetést jelent. A járulékot a munkadíjhoz rendelt négy kategória szerint kell kiszámítani: az első szint 1800-2399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szint 3600-4600 forintos munkadíjhoz 1100 forintos közteherjegyet.
A könyvet a munkavállalók válthatják ki a munkaügyi kirendeltségeken, egyes települési önkormányzatoknál ingyenesen, a közteherjegyeket a munkaadók vásárolják meg, 100, 200, 500, 1000 forintos címletekben a postahivatalokban. A közteherjegy-bevételek forgalmazási költségekkel csökkentett része a Magyar Államkincstárhoz kerül.
