A jelenlegi gazdaságpolitika következménye, hogy magasak a kamatok Magyarországon, viszonylag magasak az adók, elég alacsony a foglalkoztatás. Ez a gazdasági versenyképességét nem segíti, s ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy lassul a gazdasági növekedés üteme, lassúbb lesz, mint a potenciális növekedési ütem – fogalmazott a jegybank elnöke. Mi úgy számolunk, hogy évente két százalékkal lassúbb lesz a növekedés üteme Magyarországon az elkövetkezendő időszakban, mint ami lehetne – tette hozzá Járai.
Az elnök jónak minősítette az inflációs helyzetet, mint mondta, az idén az áfa-csökkentés hatásaként 1,5 százalék közelében lesz az éves áremelkedési ütem.
„A lakosság nem érti”
Az euró bevezetésével kapcsolatban Járai úgy fogalmazott: „négy év alatt hat évet csúsztunk, igen távol állunk a követelmények teljesítésétől”. A teendőket elemezve a jegybank elnöke hangsúlyozta: „jelentős átalakításokra van szükség, elsősorban az államháztartást kellene rendbe tenni, ami társadalmi feszültségeket is eredményezhet, de mindenképpen meg kell tenni”.
Az átalakulást kikényszerítő erőket számba véve lehetőségként egy változó világgazdasági környezetet említett Járai Zsigmond, amikor nehezebb lenne hitelhez jutni, illetve másik lehetőségként a lakosság „belső nyomását” vetette fel, de mint mondta, az a tapasztalata, hogy az állampolgárok nem igazán értik, „hogy milyen rosszat tesz egy gazdaságnak az adósság növekedése, vagy a nagy hiány”.
